75011. lajstromszámú szabadalom • Zár
— 3 — által az (u) reteszrúd fölemelkedik, az (s) rúd pedig sülyed és eközben az (r) fogas- * kerék segélyével a zárnyelvet hátrahúzza. Az ajtó ekkor nyitva van. Jelen zárat önállóan ils lehet alkalmazni, külön főzárnyelv mellőzésével, amidőn a zárnyelv (i) a tolólemezek (il) nyúlványai, melyek az ajtó zárt állapotában megfelelő nyílásokkal ellátott lemezben helyezkednek el (11. ábra). A reteszelés és a müködtetéls az előbb leírt módon történik. Ezen záraik igen nagy változatban készíthetők, mert hiszen az (i) lemezek, eltolása, fölcserélése és szélességük változtatása által mindig újabb zárformákat nyerünk. Szabadalmi igények. 1. Zár, melyet a páncélszekrény fözámyelvének elreteszelélsére alkalmazunk, jellemezve az elreteszelendő főzárnyelv furataiba illeszkedő, rúgóhatás alatt álló reteszelőrudacskákkal összekötőlemezek és emelők közbeiktatásával csuklósán östezekapcsolt és különlegesen kiképezett kujlcösal működtetett, írúgóbatás alatt álló tolólemezek, valamint ezek nyúlványaira támaszkodó, önműködő reteszelő emeltyűk által, oly célból, hogy a reteszelő rudacskák a főzámyelvet mindaddig elreteszelve tartsák, míg csak a megfelelő kulcsnak aj zárban való elforgatása által a tolólemezeket elreteszelt helyzetükből el nem mozgattuk.. 2. Az 1. igényben védett zár foganatos ítá&i alakja, azáltal jellemezve, hogy a (b) főzárnyelv az (r, s, t) fogasáttétel segélyével a szekrényajtó (B) fogantyújával áll összeköttetésben oly célból, hogy a fogantyú elforgatásakor a reteszeletlen állapotban levő zárnyelv is elmozduljon. 3. Az 1—2. igényben védett zár foganatosítási alakja, melyet mint önálló zárat alkalmazunk, azáltal jellemezve, hogy a zárnyelv az (i) tolólemezek (il) nyúlványai, melyek a zár csukott állapotában a szekrényfal megfelelő fúrataiban helyezkednek el úgy, hogy a nyelvek külön-külön is csukva tartják a zárat. 4. Az 1—3. igényekben védett zár foganatosítási alakja, jellemezve a (j, k) reteszelő emeltyűket tartó (4) tengely körül elforduló és (v) rúgó hatása alatt álló (m) kétkarú emelőszerkezet által, melyhez a (p) kulcslyuknyílással szemben fekvő (o) test van erősítve, oly célból, hogy a kulcs az (o) testhez ütközve, az emeltyűket működtesse. 5. Az 1—4. igényben védett zár foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (p) kulcslyuk belső csatornája több üreggel van ellátva, mint ahány ága a kulcsszakállnak van és ezen fölös üregeknek megfelelően tartaléktolólemezek is vannak elrendezve, melyeknek elcsúszását azonban az (x) ütközők akadályozzák és amelyek csak a betörők megtévesztésére szolgálnak. 6. Kulcs az 1—5. igényekben védett zárhoz, azáltal jellemezve, hogy az (al) kulcsszakállnak minden egyes működő (i) tolólemez számára egy-egy aga van, azonkívül a kulcstörzs vége az (o) test fölső élét befogadó ((a2) vájattal van ellátva oly célból, hogy a (j, k) reteszelő emeltyűk csak akkor oldják föl az (i) tolólemezeket, ha az (o) test fölső éle ezen (a2) vájatba került, a kulcs elfordítálsakor pedig a kulcsszakáll ágai az (i) tolólemezeket vízszintes irányban elcsúsztassák. (1 rajzlap melléklettel.) Paüas nyomda, Budapest.
