75007. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazlak rakására
nézete a darukar alsó részével nagyobb léptékben, 6. ábra a darukar alsó részének előlnézete, a darukar fölemelésére szolgáló csigasor csigáival és a darukar összetolására is szolgáló vonókötél alsó vezetőcsigájával, 7. ábra a darukocsi hátsó részének oldalnézete a támasszal, 8. ábra a 7. ábrának megfelelő alaprajz, 9—12. ábra a támaszt mutatja különböző helyzeteiben. Az egész berendezés a kazal rakására szolgáló, összes részekkel, ezen részek hajtására szolgáló hengerkerékkel, az ennek hajtására szolgáló motorral és az alátámasztásra szolgáló támasszal a négykerekű (a) kocsira van szerelve, melynek mellső kerekei kormánykerekek gyanánt vannak szerkesztve és amely a rajzban föltüntetett példa szerint lóvontatásra van berendezve, azonban a kocsi hajtása a darumótortól is történhetik. Az (a) darukocsi mellső részében ágyazott vízszintes (b) tengely körül forgatható a darukar, mely a (c) alsó részből és ebben eltolható (d) fölsőrészből áll. A kihúzott helyzetben (1. és 4. ábra) a darukar fölső és alsó részét az (e) csap segélyével biztosíthatjuk. <A fölső (d) rész alsó Övezetén az (f) futómacska pályája van elrendezve, vagy pedig maga az alsó övezet van futópályaként kiképezve. A darukar alsó (c) részében a (g) tengely van ágyazva, melynek két oldalt kiálló. (gl, gl) csapjai két (h) akasztórúdba kapaszkodnak. A föltüntetett megoldásnál a (h) akasztórudak három foggal vannak ellátva. A darukar kihúzott helyzetében a (gl) csapok az akasztórudak legalsóbb fogába kapaszkodnak, amidőn is a darukar legmagasabb állásában áll. A pontozottan rajzolt helyzetben a (gl) csapok a (h) akasztórudak legmagasabb fogába kapaszkodnak, amidőn is a darukar vízszintes helyzetébe van lecsappantva. A (h) akasztórudak fölső végén a terelő gyanánt szolgáló hasított (i) emelő van csuklósán ágyazva, melynek hasítékába kapaszkodik a (gl) csapok egyike. Az (i) terelőemelő alsó végén akasztófog van alkalmazva, mely a (k) akasztókilinccsel kap-0 » ’ ” 6 » 0 ' ' ' ' csolódhatik (1. az 5. ábrában az akasztórúdnak és a (k) kilinccsel megakasztott terelőemelőnek pontozottan rajzolt helyzetét). A (k) akasztókilincsek mindegyike kétkarú emelőként van kiképezve és ellensúlyt hord. Az 5. ábra baloldalán teljes vonallal rajzolt helyzetben a (k) akasztókilincs az (i) terelővei kapcsolatba jöhet, ha az (i) terelő kis szöggel balra lendíttetik. A (k) kilincs azonban az 5. ábra baloldalán pontozottan rajzolt helyzetbe is csappantható. Ekkor a (k) kilincs és az (i) terelő nem kerülhet kapcsolatba. A darukar emelése és sülyesztése csigasorral történik. A kötéldobbal hajtott (1) kötél a rajzolt megoldásnál az (a) kocsi vízszintes (m) tengelyére ágyazott (ml, m2, m3) csigákon és a darukar (g) tengelyére ágyazott (g2, g3) csigákon, valamirt az ugyanezen tengelyre ágyazott (g4) vezetőcsigán és az (n) vezetőcsigán van átvezetve, mely utóbbi a darukar alsó (c) részének legmellsőbb végén fekszik. Tegyük föl, hogy a darukar a 3. ábrában föltüntetett vízszintes helyzetben áll és hogy a fölső (d) karrész az alsó (c) karrészba van tolva. Ha most az (1) kötelet a kötéldobra fölcsavarjuk, úgy ezáltal először a darukar fölső (d) része legmellsőbb helyzetébe tolódik ki. Ezután célszerűen a darukar két részét az (e) csap segélyével egymással szilárdan kapcsoljuk. Az (1) kötél további megfeszítése a darukart fölemeli. A (h) akasztórudak arra szolgálnak, hogy a darukart meghatározott helyzetben rögzítsék úgy, hogy ezen állásokban a darukar fölemelésére szolgáló (I) kötél tehermentesítve van. Ha a darukar az 5. ábra jobboldalán pontozottan rajzolt helyzetben áll és az (i) terelőt a (k) kilincs fogva tartja, úgy a darukar emelése és sülyesztése alkalmával a (gl) csapok a (h) akasztórudak fogaival nem is kerülnek kapcsolatba, mert az (i) terelők a csapokat a fogaktól távoltartják. Ha azonban a (k) akasztókilincset kikapcsoljuk és iaz 5. ábra baloldalán pontozottan rajzolt helyzetbe fordítjuk, úgy az (i) terelők helyzetét csu, pán a (gl) csapok helyzete szabja meg. Ha a darukart például pontozottan rajzolt helyNrOMC
