75001. lajstromszámú szabadalom • Sokszoros vezérlőberendezés kézi kontrollerekkel fölszerelt elektromos járművekre

az egyik vagy másik irányban forgatják. Az (ml), illetve (m3) mágnesek áramkörébe a mág­nesek fegyverzetének kilengései folytán működ­tetett (ul), illetve (u2) megszakító van iktatva úgy, hogy a mágnes fegyverzete önműködően végez lengő mozgásokat addig, ameddig az (ml), illetve (m2) mágnes az áramkörbe van kapcsolva^ Az (R) vezérlőrelais vagy az (ml), vagy az (m2) mágnest kapcsolja az (E) föld­höz aszerint, amint a relais mozgatható (r) fegyverzetével kapcsolt konlakluskar az (ml) (mágnessel összekötött (1) kontaktussal vagy pe­dig az (m2) mágnessel összekötött (2) kontak­tussal érintkezik. Árammentes állapotban az (R) relais a rajzban föltüntetett középállásban, vara. A kapcsolóhenger állásainak a többi kapcsoló­­hengerekkel való közlésére az (V) elosztók szol­gálnak. Mindegyik elosztó a kapcsolóhenger ten­gelyével kapcsolt (d) kontaktuskarból áll, mely helytálló (v) kontaktusok fölött mozog, amelyek­nek száma megfelel a kapcsolóhenger kapcsoló­­állásai számának. Az egyes (v) kontaktusok a (W) ellenállás egyes leágazó pontjaival vannak összekötve, mely ellenállás egyrészről a (cl), illetve (c2) áramszedővel és másrészről az (R) vezérlőreális (s) állótekercselésén át az (E) föld­del van összekötve. Az (R) vezérlőrelais (r) mozgótekercselése a (V) elosztó (d) kontaktus­­karjával szorosan van kapcsolva és végigjmenő (L) vezérlővezetókkel van összekötve. Az (R) vezérlőrelais '(r) mozgótekercselése a (k) kéziforgattyú fölhelyezésével zárt (f) kon­taktus segélyével rövidre záratik. A (b) átkapcsolóhenger (N) szervmótora két (ni) és (n2) mágnesből áll, amelyek az átkapcso­lótengely egy karján támadnak. Az (ni, n2) mág­nesek tekercseléseinek egyik vége a végigmenő (Ul), illetve (U2) vezéríövezetékkel van össze­kötve, míg ai tekercsek másik vége földelve van. Az (ni), illetve (n2) mágnestekercseléseknek az (Ul), illetve (U2) vezérlővezetékékhez kapcsolt végei a (ti), illetve (t2) álkapcsolókontaktusokon át az átkapcsolótengelyen ülő (T) átkapcsoló révén váltakozva kapcsolhatók az áramszedőhöz vezető (h) vezetékhez. A berendezés működési módja a következő: Tegyük föl pl., hogy az (I) kontroliért mozgat­juk kézzel és hogy a (II) kontroller mienesz­­lendő. A (k) forgattyúnak az (I) kontroller kapcsoló­tengelyére való fölhelyezése által ezen kontrol­ler (í) kontaktusát zárjuk, miáltal az (R) ve­­zérlőrelais (r) fegyverzettekercselése rövidre záratik úgy, hogy ezen vezérlőrelais állandóan középállásában marad és az (I) kontroller (M) szervomótora nem jöhet működésbe. Ezután a (g) fogantyú segélyével a (b) átkapcsolódobot a kívánt menetiránynak megfelelő állásba hozzuk, pl. a (11) kontaktusokra állítjuk. Ezáltal az (I) kontrollerben az (Ul) vezérlővezetéket a (cl) áramszedőhöz kötjük úgy, hogy ebből áram fo­lyik az (Ul) vezérlővezetékbe, illetve a (II) konlrollemek (ni) mágnestekercselésén át az (E) földhöz. Ezáltal a (II) kontrollerben az (ni) mágnes gerjed és a (b) átkapcsolódobot ugyanazon állásba fe'ktetí át, mint amilyenben az (I) kontroller áll, tehát a (ti) kontaktusokra. Ha most a (k) forgattyúval az (I) kontroller (a) kapcsolóhengerét elforgatjuk, úgy a (d) kon­taktuskar az egyik (v) kontaktusra, pl. a (v2) kontaktusra kerül, mely a (W) ellenállás egy­más pontjához vön kapcsolva, mint a (II) kon­trollerben a (d) kontaktuskar. Ennek folytán az (I) és (II) kontrollerek (V) elosztóinak (d) kon­­taktuskarjai között potenciálkülönbség lép föl, melynek következtében a (c.1) áramszedőtől áram folyik a (W) ellenálláson, ennek (W2) le­ágazópont jáu, a (v2) elosztókontaktuson, a (d) kontaktuskaron, az (I) kontroller (R) vezérlö­­relaisjének (r) mozgótekercselésén és az (L) ve­­zérlővezeléken át a (II) kontrollerhez, illetve ezen utóbbinak (r) mozgótekercselésén, a (d) kontakluskaron, a (vl) elosztökontakluson, a (AVI) leágazóponlon, a (W) ellenálláson át a (c2) áramszedőhöz. Az ezen irányban folyó áram hatására a (II) kontroller (R) vezérlőrelaisjé­­nek (r) fegyverzete oly irányban leng ki, hogy konlakluskarja a relais (i) kontaktusára áll, miáltal az (ml) mágnes gerjed és fegyverzeté­nek lengéseivel a (II) kontroller (a) kapcsoló­­hengerét a nyíl irányában forgatja addig, (míg a (d) kontaktuskar a (v2) elosztókontaktusra került. Ezen pillanatban a két kontroller (d) kontaktusikarja'i közötti potenciálkülönbség meg­szűnik, a (II) kontroller (R) relaisje árammen­tessé válik, nyugalmi állásába tér vissza és a szervomótor (ml) mágnesét lekapcsolja. A (k) forgattyú továbbforgatásakor a fenti folyamat megismétlődik úgy, hogy a (II) kontroller (d) kontaktuskarja az (I) kontroller (d) kontaktus­­karjának mozgását követi és ennélfogva az (i) kontroller (a) kapcsol ódobj a a (II) kontroller (a) kapcsolódobját meneszti. Ha az (I) kontroller (k) forgattyúját és ezzel (d) konlaktuskarját ellenkező irányban forgat­juk, úgy isimét potenciálkülönbség lép föl a kél

Next

/
Oldalképek
Tartalom