74980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koncentrált kénsav előállítására
kazántartalmat további hig/tott kénsavadagnak vagy maradéksavnak poliszulfáttá való földolgozására használjuk föl, miután a kazánt a kondenzáció után annak víztelenítése céljából átkapcsoltuk. Az eljárásnak a nagyüzemben való foganatosítására az adagolással dolgozó üzemet célszerűen két egymással átfolyatókkal közlekedő kazánnal vagy csővel helyettesítjük, melyek elkülönített gázvezetékekkel vannak fölszerelve, egyrészt a desztilációterekben képződött vízgőzök és a vízgőzzel elillanó egyéb desztilációtermékek elvezetésére és kondenzálására és másrészt a víztelenített poliszulfátoí befogadó kazánban képződő kénsavgőzök elvezetésére. A kénsavdesztilációkazánból lefolyó erősen fölhevített savas szulfátot a hozzákapcsolt második kazánban hozzávezetett hígított kénsavval újból poliszulfáttá alakítjuk át, további fölhevítés által víztelenítjük és beszívás vagy átemelés által a kénsavdesztilálókazánba folytonosan viszszavezetjük. Végül leíiet az eljárást folytonos üzemben és csak egyetlen desztiládótartály alkalmazásával keresztülvinni, ha a 9620—918. magyar bejelentés 1—4. ábráin föltüntetett berendezések egyikét alkalmazzuk oly módon, hogy hígított illanó savak helyett hígított kénsavat vagy kénsav tartalmú maradéksavakat vezetünk be a berendezés első elgázosító terébe és a kazán tartalmát a képződött poliszulfát elbontasi hőmérsékletének megfelelően 400 vagy ennél magasabb hőfokon tartjuk úgy, hogy a belső elgázosítóterekben képződött gőzök vizet és az illanó fertőzményeket tartalmazzák, mig az ezen elgázosítóterekből a kiil'.c kazántartalomba áthabzó poliszulfát teljesen víztelenítve áramlik át és itt ledesztiláló kénsavvá és savas szulfáttá bontatik el, utóbbi körfolyamatban ismét visszatér a belső elgázosítóterekbe a a beáramló hígított kénsav vagy maradéksav habzó hatása folytán. A. légkörinél fokozatosan alacsonyabb nyomás alkalmazása által olyképen, hogy ez a nyomás a poliszulfát víztelenítő terétől a kénsav desztiláló teréig csökken, a kazántartalomnak az erősen fölhevített kazánfalaktól a belső elgázosítóterek felé való keringése erősen fokoztatik és ezáltal a két desztilációfázis lényegesen elősegítetik. Láthatjuk tehát, hogy illanó fertőzményekkel bíró maradéksavaknak, mint pl. nitráló maradéksavnak közvetlen alkalmazási lehetősége által a jelen találmány tárgyát képező eljárással a maradéksavak földolgozása lényegesen meg van egyszerűsbítve, miután ezeket a maradéksavakat eddig külön regenerálótelepeken levegő és gőz segélyével illanó feriőzményektől el kellett különíteni és az emellett kapott, a gázbevezetés folytán még jobban hígított kér.savat külön kénsavkoncentrációtelcpeken kellett koncentrálni. Szabadalmi igények. 1. Eljárás koncentrált kénsavnak hígított kénsavból való előállítására, azáltal jellemezve, hogy a hígított kénsavat olvasztott bi.;zulfátra engedjük hatni és ezt fölhevítés által a hidrátvíz elhajtása által önmagában ismeretes módon poliszulfáttá alakítjuk át, melybe! azután körülbelül 300—400 fokra való rölhevítés által a savas szulfátnak vagy poliszulfátnak ezen hőmérsékleti körzeter belül még maradandó kénsavát ledesztiláljuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hog^ Mgííott kénsav helyett kénsavtartalmú maradéksavakat vagy keveréksavakat alkalmazunk és a maradéksavaknak, illetve keveréksavaknak a poliszulfát víztelenítési hőmérsékleténél illékony alkatrészeit a poliszulfátképződésnél önmagában nyerjük kondenzátum alakjában. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy az eljárás egyik vagy mindkét fázisát a légkörinél alacsonyabb nyomásnál és végül a poliszulfátképződés vagy víztelenítés és a poliszuhathelyettesítes desztilációtereiben uralkodó gáznyomások fokozatos csökkentése mellett végezzük. PiUh nyomd», Budapest
