74966. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kazántüzelésnél a szénösszesülésnak megakadályozására ill. lággal való teljes kiégetésének elősegítésére

szénréteget könnyen fölhasí thatják és a fölhasított szén a hasítórudakról lefordulva, azok mögött isinét összeborulhat. A (2, 3) hasítórudak a (4, 5) csövekből ágaznak ki (2. ábra), amelyekhez a (6) csövek csatlakoznak. A (6 ) csövek mellső végén a (7) rugalmas kengyel van elrendezve, amelyhez a hasítórudak mozgatására szolgáló (8) húzó közeg van erősítve. A (6, G) csöveknek a kazánon, kívül fekvő végeihez a (9, 9) csövek vaunak kapcsolva, amelyek a berendezés hűtésére való, előnyösen tisztított víz hozzá, ill. elvezetésére szolgálnak.

A berendezés működési módja a következő:

A (2, 3) hasítórudakat, amelyeket a (9, 6, 5, 4) csöveken hozzávezetett víz állandóan a (8) húzóközeg révén kézi vagy gépi erővel előre húzzuk, mikoris a (7) kengyel rugója összeszoi’ul. Amint a (-> 3) hasítórudak mozgási pályájuk végpontjára. érnek, a (8) húzóközegre ható erőt kiiktatjuk, mire a (7) kengyel rugója a (2, 3) hasítórudakat a hozzákapcsolt csővezetékkel együtt hátra szorítja. A berendezés ezután ismét előre mozog. A hasítórudak mozgatása tehát állandóan vagy szakaszosan kívánt esetben önműködoleg is önmagában véve ismeretes módon történhet.

Amikor a (2, 3) hasítórudak előremozognak, az (1) rostélyon fekvő szénréteget lazítják, illetve azt fölhasítják, úgy hogy a szénhez kellő mennyiségű levegő jut. A szén tehát lánggal teljesen kiég, miáltal összesülés meg van akadályozva és így az összesülés folytán eddig bekövetkezett veszteségek elkerültetnek.

Gyakorlati kísérletek igazolták, hogy a találmány tárgyát tevő berendezés segélyével mintegy 15—35% szénmegtakarítás érhető el, mimellett még megjegyzendő, hogy a berendezésre használt hűtővíz, mint nagy mértékben előmelegített víz a kazán táplálására használható.

Azon esetben, ha a kazán láncrostélylyal, illetve mozgórostélylyal van fölszerelve, a berendezés a rostély azon helyén, ahol az égő szénnek időelőtti elsalakosodása a szén összesülése folytán bekövetkeznék, helytállóan szerelhető a kazánba, amint azt a 3. ábra mutatja. Az

(1) mozgórostély a rajta fekvő szenet neki viszi a (4) csőből kiágazó (2) hasítórudaknak, mikoris a (2) hasítórudak, úgy mint a föntebb ismertetett kiviteli alaknál a szenet meglazítják, illetve azt fölhasítják. A (4) csőhöz alkalmas módon hűtővízvezeték csatlakozik.

A (2, 3) hasítórudak tetszőleges üreges testek lehetnek, amelyekben a vízkeringés előmozdítása végett válaszfalak vagy máseffélék lehetnek elrendezve. Legelőnyösebbeknek bizonyultak azonban azok a hasítórudak, amelyek kb. 25—30 mm. átmérőjű forrcsövekből mintegy 250—350 min magasságban készültek. Ezek a hasítórudak két szál (10, 10) 20 mm.-re lapított forrcsőből állanak, amelyek hegyes szögben előrenyúló (11) vége hurokszerűen meghajlítva és laposan van nyomva .(4. és 5. ábra) Az egyes hasítórudak vízszintes (12) száruk révén egymással összefüggnek, úgy hogy az összes hasítórudak ilymódon a hűtővíz számára szakítás nélkül egységes, folytonos csővezetéket képeznek, amelynél a kazánon belül tömítési helyiek nincsenek. A legszélső hasítórudak vízszintes (12) szárához azután a hűtővíz hozzá- és elvezetésére való csövek csatlakoznak.

Ha a forrcsőből készített hasítórudakat több sorban kívánjuk elrendezni, úgy a- csövek például akképen hurkolhatok, amint az a 6. ábrában föl van tüntetve.

A (13) vízhozzávezető cső a (14) meghajlítás után ismét egyenesen folytatódik a hátsó rúdsorig. A hátsó rúdsor közepétől azután a (15) és (16) csövek révén ismét előre jön az első rúdsorig és az első rúdsor jobboldali rúdjai ágaznak: ki belőle. Ezektől a (17) cső az első sor baloldali rúdjai közül legkülsőhöz megy és azután a (18) cső révén megint a hátsó