74951. lajstromszámú szabadalom • Töltényhüvely külön fölillesztett fenékkarimával és eljárás előállítására
Megjelent 1919. évi augmztug hó 30-án. I I MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. ■ . . • : i - *• SZABADALMI LEÍRÁS 74951. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Töltényhüvely külön fölillesztett fenékkarimával és eljárás előállítására. DR KRONENBERG RUDOLF VEZÉRIGAZGATÓ OHLIGSBAN. A bejelentés napja 1917 december hó Az acélból való töltényhüvelyeknek tudvalevőleg kiugró szélű (karimás) fenekük van, mely karima azonban, a hüvelyek előállítását jelentékeny mértékben megnehezíti. Eddig, ezen fenékkarima létesítésére, nagyobb átmérőjű fenéklemezt erősítettek meg a tulajdonképeni hüvelyfenék alatt; ezzel azonban nem sikerült minden tekintetben kielégítő eredményre jutni. Gyakorlatilag lehetetlen ugyanis a 'fenéklemezt olyan tömören összekötni a tulaj donképeni hüvelyfenékkel, hogy nedvesség ne juthasson be a két rész közé, ami rendkívül káros rozsdaképződésre ad okot. A két rész összekötése maga, az aránylag nagy fölületek miatt, nem is végezhető egy-, szerűen; legjobb még az úgynevezett ponthegesztés e célra. A hegesztés folytán azonban kemény helyek keletkeznek; melyek nagyon zavaró hatásúaknak bizonyultak, ha — mint az mindig szükség ges — a fenekét utánmunkálni kell; Olyan eljárás pedig, mellyel az egész töL tényhüvelyt egy darabból lehetne előállítani, eddig nem volt használható a gyakorlatban, mert igen nagy nehézségekbe ütközött. A jelen találmány szerint már most a töltényhüvely fenekének szélét (karimá13-ika. Elsőbbsége 1916 julius hó 7-ike. ját) külön gyűrű alakjában illesztjük föl a töltényhüvely alsó részére, míg ennek a hüvelynek fenekét egész vastagságában egy darabból készítjük. A fölillesztett fenékkarima és hüvely közt az érintkezési fölület emellett oly kicsiny, hogy könnyen találhatók, eszközök a két résznek benső, teljesen tömör, tehát a rozsdaképződést megakadályozó összekötésére és pedig hegesztés nélkül, mely a további megmunkálást zavarhatná. A mellékelt rajz alapján ismertetjük alább azt az eljárást, mellyel ilyen kapcsolat létesíthető a fenék gyűrűalakú karimája és maga a fenék, illetve a hüvely közt. A rajz 1. ábrája a baloldalon a hüvelynek és az erre fölillesztett gyűrűalakú fenékkarimának hosszmetszetét, a jobbodalon pedig magának a hüvelynek oldalnézetét és a fenékkarimának metszetét tünteti föl, míg a 2. ábra az 1. ábrán a pontozottan rajzolt körvonallal határolt részletet nagyobb léptékben ábrázolja.,, A 3. és 4. ábra egy második foganatosítási példa ugyanilyen ábrázolásai. Az 1. és 2. ábrán (a) jelöli az egy darabból álló vastag hüvelyfeneket, mely alsó köpenyrészén tetszőleges profilú rNrOHDAHIBA'«
