74926. lajstromszámú szabadalom • Újítás eljárásokon folyadékoknak bepárologtatására

Megjelent 1919. évi augusztus hó .'iO-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74926. özáxii. IV/i. OSZTÁLY. Újítás eljárásokon folyadékoknak bepárologtatására. KRAUSE GYÖRGY SÁNDOR MÉRNÖK MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1918 julius hó 13-ika. Elaőbbsége 1917 julius hó 11-ike. Ismeretes folyadékoknak olyképen való elpárologtatása, hogy azokat szétporlasztjuk és szétporlasztott állapotban a célnak megfelelően fölmelegített szárítóközeg hatásának tesszük ki. A szétporlasztási eljárás azonban hátrányokkal jár, akár fúvókákat, akár röpítőszerkezeteket használunk a szétporlasztásra. Kitűnt ugyanis, hogy azokon a helyeken, ahol a szétporlasztás kiindul, így fúvókáknál a kilépőnyílás körül, röpítődoboknál pedig azoknak szélein, nevezetesen azok fölött éis alatt légüres terek keletkeznek. Ezeket pl. fúvókáknál a kilépő folyadékoknak nagy sebessége idézi elő, mivel a folyadék a körülvevő levegőt magával ragadja. Röpitőberendezéseknéí a leszívónyomást egyrészt a röpítő által leröpülő folyadékrészecskéknek sebessége, másrészt azonban a röpítődob mellett fekvő levegőmennyiségnek forgása is létesíti. Az így keletkező leszívónyomásnak többféle hátránya van: 1. Hátrányos a levegőmozgásra a szárítótérben, mivel a leszívónyomás alatt álló teret ismét levegő tölti meg, melynek azonban a szárítótérben kényszermozgást kell végeznie; a szárítótérben tehát állandóan nemszándékolt légmozgás áll be. 2. A leszívónyomás levegőn kívül még nem egészen száraz szétporlasztott ködöt is beszív. Ezáltal a fúvókáknál a hozzávezetőcsöveken, a röpítőkészülékeken azok fölött és alatt kondenzálódás áll be, mely a szárításnál zavarólag hat. 3. A főhátrány azonban abban áll, hogy nemcsak szétporlasztott köd, hanem már szárított anyag is jut azokra a helyekre, ahol a leszívónyomás van. Ez a száraz anyag p fúvókanyílásra rárakódik és azt egyhamar eltömi. Röpítőberendezéses szárítóeljárásoknál a beszívott /száraz anyag a szétporlasztott köddel együtt a porlasztószerkezet alatt és fölött a hozzávezetőcsövekre, a röpítődobot hajtó motorra stb.-re rárakódik, ott megkeményszik és ennek következtében, amellett, hogy üzemzavarokat is okoz, lényeges anyagveszteséggel is jár. Ezek a hátrányok a szárítandó anyaghoz képest különfélék és a bepárolt részecskéknek egymáshoz való kohéziójától, valamint a szárítandó vagy már szárított anyagnak ahho2j az anyaghoz való athéziójától függnek, amelyből a hozzávezetőcsövek, a fúvókák stb.-ek a szárítótérben készülnek. A jelzett helyeken keletkező káros leszívónyomást megszüntetjük, ha a szárítótérbe egy másik szekundér légáramot vezetünk be