74900. lajstromszámú szabadalom • Fordítókorong megosztott főtartókkal

Megjelent 1919. évi augusztus lio 18-áu. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. szabadalmi leírás 74900. szám. V/o. OSZTÁLY. Eordítókorong megosztott főtartókkal. RHEINER MASCHINENFABRIK WINDHOFF A -G. CÉG RHEINEBEN. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 17-ike. Elsőbbsége 1916 március hó 10-ike. Megosztott főtartókkal ellátott fordítókorongoknál, mint amilyen pl. az 517126. sz. amerikai szabadalomból is ismertté vált, a főtartók összeérő végeit vízszintes lemezekkel, illetve lamellákkal kötik össze úgy, hogy vízszintes irányban merev, függélyes irányban ellenben utánengedő kapcsolat létesíttetik. Az összes ily fajta, ismertté vált összeköttetésnél az összekapcsoló lamellák túlságosan vétetnek igénybe, mert ha a főtartó egyik vége a koronacsapágy által támasztatik alá, akkor a másikat a lamelláknak kell tartani. Ha a koronaosapágy mindkét véget alátámasztja és ha a váltakozó függélyes mozgás a megengedett legcsekélyebb mértéket túlhaladja, akkor aszerint, hogy a mozgás fölfelé, vagy lefelé irányul, az összekapcsoló lamellák alsó, illetve fölső rétegei olykép vétetnek húzásra igénybe, hogy nemcsak meg nem engedett nyúlásuk, hanem elszakításuk is előidéztetik. Hogy ezen hátrányokat elkerüljük, jelen találmány értelmében a lemezrúgószerű összekapcsoló elem a tartók egymás felé fordított végeinek alsó oldalán van elrendezve és a koronacsapágy és tartóvégek elméleti érintkezési vonalain kívül a tartóvégek alakjához, az érintkezési vonalakon belül ellenben a koronacsapágy alakjához simul. Legcélszerűbben a koronacsapágyat a fordítókorongok hossztengelyéhez harántirányban haladó támaszteisttel látjuk el és az érintkező támaszfölületek közül az egyiket, vagy mindkettőt úgy alakítjuk, hogy a tartótengely harántirányban, elméletileg nézve a támaszfölületek csak egy vonalban érintkeznek. A mellékelt rajzban ily főtartókapcsolás foganatosítási alakja van az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán keresztmetszetben föltüntetve. Mint a rajzból látni lehet, az (a) koronacsapágy a fordítókorong hossztengelyéhez harántirányban haladó (b) támasztesttel van ellátva, melynek fölső támaszfölülete ívelt. A rajta nyugvó, egymás felé fordított két (c) főtartóvég alúl rézsútosan emelkedő támasz fölülettel van ellátva, amelyhez a lemezalakű, hajlékony (d) kapcsolóelem van megerősítve. Ezen megerősítésnek természetesen nem szabad a legbelső tartóvegekig érni, hanem inkább tőle bizonyos távolságban meg kell szűnnie, mert mint már