74898. lajstromszámú szabadalom • Erőgépvezérmű

Meg-jelent 1919. évi augusztus hó 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. szabadalmi leírás 74898. szám. V/d. OSZTÁLY. Erőgépvezérmű. SCHMIDT'SGHE HEISSDAMPF-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG CASSEL-W1LHELMSHÖHEBEN. A bejelentés napja 1914 december hó 28-ika. Elsőbbsége 1914 január hó 5-ifee. A jelen találmány önműködő bebocsátószeleppel bíró erőgépvezérművekre vonatkozik, mely szerep a kompressziónyomás hatása alatt vagy más módon nyílik és a dugattyú tovahaladásával növekedő fojtás hatása alatt zárul, melyet a hajtóközeg a bebocsátószelepen keresztül való áramlása közben szenved. Ilyen vezérművek pl. a 76.651 és 251.822 sz. német szabadalmakban vannak ismertetve. Az ilyen bebocsátószelepeknek az a sajátságuk van, hogy nyitásra terhelve vannak, azaz hogy a töltési periódus alatt a szelep nyitva tartására törekvő fölösleges erő van jelen, melyet pl. az hoz létre, hogy a szelep fölső oldala teljesen vagy részben, kisebb nyomás alatt áll, mint amennyi a hajtóközeg nyomása. A gép szabályozása emellett kézzel vagy sebességszabályozóval történhetik. A töltéssel való szabályozásnál a töltés változtatása úgy történik, hogy a szabályozó vagy a nyitásra törekvő erőt vagy a zárásra törekvő fojtást befolyásolja. Utóbbi esetben a szabályozó a nyitási löketet és ezzel a szelep nyitási keresztmetszetét állítja el. A fojtással való szabályozásnál a sebességszabályozó, ismert módon, a gőzvezetékben lévő fojtó szervre hat. Ez önműködő szelep, melynek helyes működése nincs kötve a hajtóközeg egy bizonyos nyomásához, ekkor változatlan vagy közel változatlan töltéssel dolgozik. Eddig az önműködő szelepek használatánál, úgy, amint ez a mechanikus úton mozgatott beboesátó szelepeknél is: általánosan szokásban van, mindegyik hengeroldalon csak egyetlenegy bebocsátószervet használtak. Ebből az önműködő szelepnél bizonyos hátrányok származnak. Ha a szelep a vezetékébe jutott, esetleg a hajtóközeg által tovaragadott idegen test vagy olajmaradványok vagy egyéb véletlen okok folytán, mozgásában gátolva van, a szelep zárására szolgáló erőt, mely, mint fönt említettük, a hajtóközegnek a szelepben bekövetkező fojtásából származik, a mozgási ellenállással egyenlő pótlólagos erővel növelni kell. Amíg a mozgási ellenállás aránylag csekély, addig lehetséges, hogy a dugattyúnak a löket közepéig való előrehaladásával fokozódó fojtás még a löket közepe előtt olyan nagy értéket érjen el, mely a mozgási ellenállást legyőzni és a szelepet zárni