74881. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa nagon nehezen olvadó fémekből, különösen Wolfrámból álló elektródákkal

Meg-jelent 1919. évi augusztus hó 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. szabadalmi leírás 74881. szám. VII/h. OSZTÁLY. ívlámpa nagyon nehezen olvadó fémekből, különösen wolframból álló elektródákkal ALLGEMEINE ELEKTRICITÁTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1915 májas hó 22-ike. Elsőbbsége 1914 jnnins hó 3-iia. 4. találmány tárgya nagyon nehezen olvadó fémekből, mint wolframból, krómból, tantálból, tóriumból vagy hasonlókból álló elektródákkal ellátott ívlámpára vonatkozik és célja az ilyen lámpák egyszerű és megbízható gyújtásának elérése. Wolframra vonatkozólag az irodalomból ismeretes, a többi említett fémre nézve pedig kísérletekkel igazolható, hogy az ilyen fémekből álló elektródák között indifferens légkörben nem sikerül az ívet minden további nélkül az elektródák érintkezésbe hozatala és széthúzása által létesíteni, ha olyan feszültségeket és áramerősségeket alkalmazunk, mint amilyenek a tartós égés számára körülbelül tekintetbe jöhetnek. Azt találtuk, hogy a gyújtást mindazonáltal könnyen elérhetjük, ha azt a magában véve ismert eljárást alkalmazzuk, hogy a gyújtásnál az elektródákat egyenlőre öszszeköitő közbenső darabot eltávolítjuk, föltéve, hogy az elektródákat vezető összeköttetésbe hozó közbenső darabot más, különösen alkalmas anyagokból állítjuk elő. Ilyen anyagok például oly fémek, melyek aránylag könnyen olvadnak meg, illetve párolognak el, például réz vagy cink; alkalmasak metailloidok is, például szón, bór, szilícium vagy hasonlók. Ezen anyagoknál még alkalmasabbaknak bizonyultak azonban olyan oxidok, melyek hideg állanotban az elektromosságot vezetik, például urándioxid, ferri-nerooxid, vanadiumoxidok vagy hasonlók. Az új gyújtási mód működése talán a következő alapon magyarázható meg: a vezető közbenső darabnak ha csak igen kis nyoma a wolfr'amelektródákon tapadva marad, akár az érintkezésnél föllépő mechanikai nyomás, akár odasiülés folytán, mihelyt az érintkezési hely az árain bekapcsolásánál átmeneti ellenállása folytán fölhevül. Az odatapadt részecskékből indul ki a fényív és ezen anyagok különös alkalmassága folytán állandóan meg is marad. A részecskék természetesen gyorsan elporladnak vagy elpárolognak, közben azonban a wolframelektródáik hőmérséklete annyira fokozódott, hogy most a fényívet már maguk ezen elektródák állandóan föntartják. Az elektródák hőmérsékletének gyors fokozódása, valamint áltálában a fényív ál landósága kedvezően befolyásolható, ha az elektródákat drótokból készítjük, melyek a fényív bázisaként szerepelő végeken golyó-, • félgolyó- vagy hasonló alakú fejecskékkel vannak ellátva vagy ezeken a helyeken csavaraiakúan vannak tekercselve, illetve gombolyagszerűen össze vannak