74864. lajstromszámú szabadalom • Üreges betontégla

Megjelent 1919. évi augusztus lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. szabadalmi leírás 74864. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Üreges betontégla. CZEGLÉDY GÉZA CEMENTSPECIÁLIST A ERZSÉBETFALVÁN. A bejelentés napja 1918 október hó 18-ik*. Jelen találmány tárgya üreges betontégla, melynek segítségével díszes homlokzattal bíró és kívülről tömör fal benyomását keltő üreges és nagy szilárdságú falak építhetők föl. A találmány áll lényegében közbenső fallal kettéválasztott belső végigmenő üreggel ellátott tégla fekvőlapjából kiemelkedő, ferde érintkező fölülettel bíró nyúlványokból, melyek a téglák egymásra helyezése alkalmával vastag habarosréteg közbeiktatásával egymásmellé kerülnek és a habarcsréteg megszáradása után, akkor is, ha a habarcs nem kötötte össze a fölületeket, a téglák szétválasztását megakadályozzák. A téglák homoklapjai ezen nyúlványok közép vonaláig terjednek és tetszésszerint disizíthetők, úgyhogy a homoklapok az egymásra helyezett téglák belső szerkezetét eltakarják és kívülről tömör és díszes homlokzatú falat mutatnak. A találmány tárgya a csatolt rajzon példaképen fölvett foganatosítási alakjában van föltüntetve és pedig az: 1.. ábra üreges tégla távlati képe, a 2. ábra a téglasor oldalnézete, a 3. ábra a téglasor fölülnézete, a 4. ábra az egymásmellé helyezett téglanyulványok részlete. A tégla belsejében az (a) üreg vonul végig, melyet a (b) fal két részre oszt. A fekvő lapokból (c, cl) nyúlványok emelkednek ki, melyek ferde (g) érintkező fölülettel bírnak. A (d) homloklap alul és fölül ezen (c) nyúlványok középvonaláig terjed, emellett pedig tetszés szerint disizíthető. A falazat építésekor a téglákat kötésben helyezzük el. Az alsó tégla (e) határfalára ráhelyezzük a fölső tégla (c) nyúlványát, a (b) válaszfalon pedig a fölső tégla (f) oldalfalai helyezkednek el. Az alsó és fölső téglák (c) nyúlványainak ferde (g) érintkező föliiletei közé vastag ceinenthabarecréteg jön, mely megszáradva a két tégla közt éket képez és anélkül, hogy a téglákhoz kötne, azok szétválasztását megakadályozza. Ezen elrendezés mellett az (a) nyílások egymásfölé kerülnek és a falban végigvonuló függőleges üreget alkotnak. Mindamellett szilárd falazatot nyerünk, ahol az egyes téglák hornyosan egymásba kapcsolódnak és habarcsréteggel vannak egymáshoz kötve. Ezen hornyos kapcsolódást azonban kívülről nem láthatjuk. A (d) homloklapok t. i. melyek a (c) nyúlványok feléig