74847. lajstromszámú szabadalom • Többrészű iszaprothasztó
Megjelent 1919. évi augusztus lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74847. szám. XXI/b. OSZTÁLYTöbbrészű isiaprothasztó. DR ING. KUSCH MIKSA MÉRNÖK BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1916 junius hó 16-ik i Kissé szerves tartalmú szennyvizeknek egyre; erős erjedőisz&pképződése folytán célszerűnek bizonyult, hogy a leülepedő sülyedő iszap teljes szétrotihasztása ne a derítőtérrel közvetlen összeköttetésben levő, hanem egymáshoz képest különálló iszaprothasztó terekben történjék. Javasolták már, hogy többrészű iszaprothaszíókat használjunk. Jelen találmány szerint a rothasztóterek úgy képeztetnek ki, hogy azokban az iszapnak folytatólagos kirothasztása jól és zavartalanul történjék, továbbá, hogy a kirothasztott iszapot olyképen nyerjük, hogy azt a szárítóágyakban könnyen és lehető gyorsan vízteleníthessük. A jelen találmánynál arra ügyelünk, hogy a rothadás kezdetekor nagy tömegben fejlődő, fönt úszó erjedési iszapnak elegendő nagy férőhely jusson, továbbá pedig hogy az iszap könnyű víztelenítése szempontjából fontos gázok még elegendő mennyiségben maradjanak benn a kirothasztott iszapban, mikor azt leeresztjük. Megemlítendő még, hogy a gyakorlati tapasztalatok, valamint a berlini királyi- vízellátás- és szennyvízelhárításügyi kísérletező és vizsgálóintézet kísérletei szerint előnyösnek bizonyult, hogyha az iszaprothadás meglehetősen rothadó vízben indul meg, az iszap további kirothadási folyamata ellenben meglehetősen kirothadt vízben történik. (V. ö. dr. Thurom tanár „Über Anstalts- und Hausklaeranlagen" című könyvével, 1913. 2. kiadás 60. és 62. old.) Jelen találmány szerint egy többrészű iszaprothasztóban az egyes rekeszek tömören el vannak választva egymástól közfalak által, amelyek alján elzárható nyílások vannak. Az iszaprothasztó úgy van kiképezve, hogy az első rekesznek aránylag csekély mélység mellett terjedelmes vízszintfölülete, a következőknek pedig folytatólagosan csökkenő vízfölület mellett egyre fokozódó mélysége legyen. Az iszapot az egyik rekesztől a következőkbe nem a frissen bejutó iszap továbbítja, hanem időnkint szükség szerint nyitjuk a közfalakban levő nyílásokat, és az iszap saját súlya folytán ömlik egyik rekeszből a másikba. Ezen kiképzés segélyével bizonyosak lehetünk, hogy kirothadt, könnyen vízteleníthető iszapot nyerünk. Teljesítjük tehát a következő föltételeket: 1. A rothadás meglehetősen rothadó vízben indul meg és aránylag tágas víz-
