74846. lajstromszámú szabadalom • Kefe, illetve söprű

Megjelent 1919. évi augusztus lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74846. szám, XX/e OSZTÁLY. Kefe, illetve söprű. HOLZINGER RUDOLF KERESKEDŐ SALZBURGBAN: A bejelentés napja 1917 december hó 12-ike. Elsőbbsége 1917 január hó 2-ika. Miután a háború folyamán a tengerentúli államokból származó rostok (pálmarostok, rizsgyökerek, szálgyökerek, pitarostok, piaszávák stb.) a keíe- és söprűgyártáshoz vagy egyáltalában nem, vagy szak nehezen kaphatók, hazai rostanyagot kell alkalmaznunk vagy földolgoznunk. Fölhasználtak ugyan már eddig is belföldi rostanyagot, de ki nem elégítő sikerrel. Jelen találmány tárgya oly kefék, illetve söprűk, melyeknek sortéi az iszalagfélék (bercsék, íölálló kóró, lótorma, palackfü, /clematis) vagy pedig a komlóvenyige Tfiumuius) alkahnassá—iett és hasított (szétnyomott) száraiból állanak. Hogy ezekből a kefe- vagy sörpűfába való behúzáshoz szükséges rostokat kapjuk, legelőbb is a rajtuk lévő háncskéregtől kell megszabadítani és azután a kívánt vastagságú forgácsokra kell hasítani vagy szétdörzsölni, jobbanmondya..szétzúzni, A kéreg lehámozása hígított lúg-, iil. szódavagy-~szaiipanoldatban va]ó-4őzés vagy áztatás által lényegesen megkönnyítetik és a rostok öszefüggése lazíttatik, mire legcélszerűbben száraz állapotban ismert hasítógépek vagy effélék segítségével (úgy mint a gyufagyártásnál) forgácsok lehasíttatnak. A kefék és söprűk előállítására eddig használt anyagokkal szemben azt az új hatást és előnyt is elérjük, hogy az iszalagféléknek és a komlóvenyigének az ismert gépeken való fölhasításánál a fának hosszúra nyújtott rostszerkezete folytán önmagától vastagabb, szilárdabb részek és vékony, rostos forgácsok adódnak, miáltal egyrészt a kefének, illetve söprűnek súroló- vagy tisztítóhatása a köteg vastagabb részei folytán növeltetik és másrészt a vékony, rostos forgácsok folytán a kefe vagy a söprű a vizet a súrolásnál jól veszi föl és tartja meg, minek következtében a súrolandó tárgy állandóan megnedvesíttetik és a piszok föloldatik, a söprésnél pedig a por fölvétele hatásosan eszközöltetik. A kefék vagy söprűk előállítása egyébként ismert módon (behúzás, becsákozás vagy szurkozás útján) eszközöltetik. Ehhez azonban szükséges a sörteköteghosszra vágott rostokat különben ismert módon forró vízben (célszerűen némi glicerin vagy glykol hozzáadása mellett.) vagy nedves, vagy száraz gőzben való áztatással simulékonyabbá tenni, miáltal azon veszély, hogy a rostok már a köteggé való lehajlításnál vagy a kötözősodronnyal vagy horgonnyal, illetve csákozó-