74834. lajstromszámú szabadalom • Fölhasítható csúcssínzár

3 -jobboldali (s) csúcssin tősinjéhez közeledik, míg a (c) emelő (e) ütközője a (b) emelő (d) ütközőjéhez ütődik (2. ábra). Ezen mozgás alatt azonban az (s) tolórúd (z) foga fölszaba­dította a (b) emelő (r) csigáját úgy, hogy a (c) emelő (e) ütközője ezt a (b) emelőt is ma­gával viheti (d) ütközőjénél fogva és, szintén az óramutató járása irányában, kiforgatja azt holtállásából. Mindkét (b) és (c) emelőnek ezen most végbemenő együttes elforgása alatt az <s) tolórúd (z) foga a két (b) és (c) emelő (r) csigái közé nyomul és ezzel a két emelőnek a (d) és (e) ütközők által már fönnálló, egy­oldalúan ható kapcsolatát kétoldalúan ható kapcsolatra egészíti ki azáltal, hogy a két emelő közt lévő hézagot kitölti és ezzel azok­nak egymáshoz képest való elforgását a má­sik irányban is meggátolja (3. ábra) úgy, hogy a két emelő ezen idő alatt együttesen, mint merev egész kénytelen mozgását végezni és pedig akár jobbra, akár balra toljuk most el az (St) állítórudat. Ha most ezen középhelyzetből (3. ábra) tovább jobbratoljuk az (St) állítórudat, ak­kor abban a pillanatban, melyben a (c) emelő holtállásába érkezett, az (s) tolórúd (z) foga rácsúszhatik ezen emelő (r) csigájára, úgy, hogy a két emelő kapcsolata oldódik és ettől a pillanattól kezdve a (b) emelő egyedül fo­rog tovább az óramutató járása irányában, miközben a hozzátartozó baloldali (S) csúcs­sint jobbra tovább mozgatja. Ekközben a (b) emelő (d) ütközője is eltávolodik a (c) emelő (e) ütközőjétől és az (s) tolórúd (z) foga a (c) emelő (r) csigáját az elreteszelési útnak megfelelő darabon átfogja (túlfödi) úgy, hogy a (c) emelőt a tősinjéhez fekvő (s) csúcssint rögzítő holtállásában elreteszeli t4. ábra). A csúcssinzár visszaállításakor az egyes mozgások egészen analóg módon, csak meg­fordított sorrendben mennek végbe. A váltónak az í. ábrán látható elreteszelt helyzetből való fölhasításakor a jármű kereke mindenekelőtt a tősinjétől elálló jobboldali (S) csúcssint jobbra tolja, mikor is, a (v) kap­csolórúd útján, a (c) emelőt és ennek (r) csi­gája útján az (s) tolórudat és az (St) állító­rudat is magával viszi. Ezáltal az (s) tolórúd (z) foga a holtállásával a tősinjéhez fekvő bal­oldali (S) csúcssint rögzítő (b) emelő (r) csi­gáját fölszabadítja és mihelyt a (c) emelő (e) ütközője a (b) emelő (d) ütközőjéhez ütődik, a (b) emelő ezen fölszabadítása már végbe­ment úgy, hogy a (c) emelő most már ma­gával viheti a (b) emelőt és kiforgathatja holtállásából, tehát a baloldali (S) csúcssin is fölszabadul és szintén jobbra tolódik (3. ábra). A csúcssinzár most nyitva van és az (S) csúcssinek, a fölhasítást végző jármű igényei­nek megfelelően, beállhatnak. A váltónak, a 4. ábrán látható másik végállásából való föl­hasítása ugyanígy, csak megfordított értelem­ben megy végbe. Minthogy a váltó fölhasításakor az (st) állítórúd is visszatolódik, ezért ez a mozgás, ismert módon, az állítómű felé való vissza­jelentés céljából a váltóhajtóműre és a drót­kötelekre vihető át. Az 5—8. ábrákon olyan foganatosítási példa van bemutatva, melynél a két (b) és (c) emelő kölcsönösen vezérli egymást, a mű­ködési mód azonban lényegileg pontosan ugyanaz, mint a föntebb leírt foganatosítási példáé. Ezeken és a következő ábrákon a csúcssinzár, egyszerűség kedveért, egyedül, azaz a hozzátartozó váltó nélkül van föltün­tetve. Ez a foganatosítási példa olyan (b) és (c) emelőkből áll, melyek külön-külön helytálló (a) tengelyekre vannak lazán foroghatóan föl­illesztve. Az emelőktől ismét (v) kapcsoló­rudak vezetnek a váltó csúcssineihez. A (g, g) könyökcsukló segélyével a két (b) és (c) emelő egyrészt az (St) állítórúddal és más­részt, a (d) és (e) ütközők közvetítésével, egyoldalúan hatóan, egymással van össze­kötve. A (b) és (c) emelőkön kiképezett (k) koncentrikus szegélyfölületek, illetőleg (r) koncentrikus kivágások, valamint az egymás­sal együttműködő (z) excentrikus szegély­fölületek segélyével a két emelő egymást kölcsönösen vezérli és elreteszeli. A zár baloldali elreteszelt végállásában (5. ábra) a holtállásában álló (b) emelő, a (v) kapcsolórúd segélyével, a tősinjéhez fekvő, balodali csúcssint rögzíti, míg a tősinjétől

Next

/
Oldalképek
Tartalom