74821. lajstromszámú szabadalom • Propeller légi járművek és effélék számára

Megjelent 1919. évi augusztus i«<; 18-á . MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74821. szám. V/h. OSZTÁLYPropeller légi járművek és effélék számára. ASBÓTH OSZKÁR MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1916 december hó 20-ika. Elsőbbsége 1916 julius hó 22-ike. Jelen találmány propellerre vonatkozik légi járművek és effélék számára és a propellerszárny keresztmetszetének, valamint a szárny körvonalainak különös kiképzésében áll, ami által a propellernek rendkívül nagy teljesítőképessége éretik el. A találmány tárgya a mellékelt rajzban példakép vett foganatosítási alakjában van föltüntetve és pedig az 1. ábrán a propeller fölülnézetben, a 2. ábrán oldalnézetben. A 3. ábrán a szárny keresztmetszete látható. A propeller az (1—8) deszkák sorából áll,, melyek különböző vastagságúak, mi mellett az egyes deszkák vastagsága a propellerben való helyzetüktől függ. A propeller külső oldalait a legvastagabb (1) és (8) deszkák alkotják, míg azon (2, 3, 4, 5) deszkák, melyek a propeller elkészülte után a nagyobb propellersugarakon a propeller kilépési éléhez közel a köpenyfölületet képezik, a legvékonyabbak. A deszkák ezen elrendezésének az az előnye, hogy a propellernek nagy szilárdságot kölcsönözünk, mert az egyes lamellák fölületei, melyek a nagy propellersugaraknál a köpenyen előtérbe jutnak, keskenyek és így a ragaszhézagok sincsenek egymástól messze; emellett a kilépési él elég rugalmas marad. Mint a 3. ábrán látni lehet, a propeller keresztmetszete megközelítően tompaszögű háromszöget képez, melynek magasságvonala a (D) nyomásközéppontot metszi vagy annak közelében fekszik. A nyomóoldalt a gyöngén hajló (9, D10) görbe vagy egyenes képezi, melynek legnagyobb görbülete a (D) nyomásközéppont közelében van, illetve azzal összeesik. A legnagyobb görbület helyén van a görbe legnagyobb (Dll) ívmagassága is. A szívóoldalt a (12, 13, 14, 15) vonalszakasz képezi, mely a két (12, 13) és (14, 15) egyenesből áll, melyek gyönge hajlású görbékkel is helyettesíthetők. Emellett a (14, 15) vonal meglehetősen meredeken emelkedik teljesen ellentétben az eddigi propellerszerkezetekkel, melyeknek lassú fokozású vonalvezetéssel a levegő csekély eltérését kellett a szívóoldalon létesíteni, míg a viszonylag meredek vonalvezetés a jelen találmánynál a légáramnak a szívóoldalon való erős eltérésére irányul, hogy a propeller húzóerejének szívási tényezője növeltessék. A (12, 13) és (14, 15)