74815. lajstromszámú szabadalom • Szárítókamra
Megjelent 1919. évi augusztus i«<; 18-á . MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74815. szám. X/a. OSZTÁLY. Szárítókamra. NEUHAUSER ANTAL MÉRNÖK, JELENLEG CS. KIR. SZÁZADOS, BRÜNNBEN. -k bejelentés napja 1918 jnnias hó 20-ika. A jelen találmány tárgya szárítókamarák különleges kiképzése és pedig elsősorban: abból áll a találmány, hogy a bevezető- és kivezetőcsatornák szifonszerü elrendezésével a be- és kivezetett levegő önműködő elzáródása megy végbe úgy, hogy légmozgás csak vákuum vagy túlnyomásnak gépi úton val$ létrehozásával keletkezhetik. Továbbá egyrészt oldalas hosszvezető fölületek elrendezésével és másrészt fölrétegezőkeretek, illetve szárítókocsi különleges kiképzésével gondoskodva van arról, hogy a levegő, a szárítqkamrán belül, kényszermozgásúlag zegzúgvonalú vezetést kapjon és így a legkiadósabban súrolni legyen kénytelen a szárítandó anyagot, pl. fagerendákat stb. Azonkívül a külső levegő csatornáinak átkapcsolására való berendezés is van alkalmazva, mellyel a légáram a szárítókamrában magában {rövidre zárható úgy, hogy a levegő a kamrán belül végbemenő cirkulációval a fűtőszerkezeten való folytonos tovavonulása folytán esetleg majdnem a fűtőtest hőfokára melegíthető. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási példája van bemutatva szárítókocsival kapcsolatban és pedig: az 1. ábra az új szárítókamra vízszintes metszete fölülről nézve (az ábra fölső fele rostéllyal lefödve, alsó fele a fűtőtestek fölülnézetével), míg a 2. ábra függélyes metszete az 1. ábra A—B vonala szerint, a 3. ábra ugyanilyen metszete az! 1. ábra C—D vonala szerint, a 4. ábra szintén függélyes metszete az 1. és 3. ábra E—F vonala mentén és az 5. ábra a légvezetés átkapcsolására való be• rendezésnek vázlata. A találmány tárgyának rajzolt foganatosítási példájánál két, azonosan, egymásnak tükörképeként kiképezett (A) szárítókamara (1 ábra) van egymás mellett elrendezve. Mindkét szárítókamra (1) és (2) vízszintes i falakkal (2. ábra) három (3, 4) és (5) térre vannak osztva, melyek közül a földszint alatt fekvő (3) fűtőtér és a (6) fűtőcsöveket tartalmazza, a (4) középső tér a tulajdonképeni szárítóteret alkotja és az (5) fölső tér az elvezetőtér. Az alsó (2) válaszfal emellett áttört rostélynak van kiképezve, hogy a (6) fűtőcsövekben fölmelegített levegő fölfelé, a (4) szárítótérbe juthasson át. Ez a (2) rostély nincs végigvezetve a kamra egész hosszán,
