74794. lajstromszámú szabadalom • Golyós vagy görgős csapágy

— 2 10. ábrán a golyók betöltésére való nyí­lást elzáró dugasz metszete látható, míg végül a 11. ábrán két megterhelt golyó a ve­zérlőgolyókkal és a golyókalitkával együtt van föltüntetve. Az 1. ábrán (1) a csapágy külső futó­gyűrűje és (2) annak belső futógyűrűje. A (3, 3 ) megterhelt golyók két sorban fek­szenek és közöttük a továbbiakban ve­zérlőgolyóknak nevezett kisebb (4, 4 ) go­lyók vannak elrendezve. A külső (1) gyű rűn az (5, 5) golyópályák, a belső (2) gyű­rűn pedig a (6, 6) golyópályák vannak ki­képezve Mindegyik golyópálya keresztmet­szetben ívalakú. A belső gyűrűnek a (7) nyilása van, mely legcélszerűbben a csap­ágy középsikjában fekszik és a golyók be­töltésére szolgál. Ezt a (7) nyilást a meg­felelően alakított (8) dugasszal elzárjuk, mihelyt a golyók a csapágyban elrendez­tettek. A dugaszt a (2) gyűrűvel és a gyű­rűn belül eldrendezett, (nem ábrázolt) ten­gellyel való súrlódás tartja meg helyzeté­ben. Az említett célra szolgáló nyílás a külső gyűrűben is ki lehet képezve, vagy mindkét gyűrű megfelelő nyílásokkal le­het ellátva. A 10. ábrán-látható (9) elzáró dugasznak a belső (2) gyűrű belső iölüle­téhez támaszkodó karimája van. Maga az elzáró dugasz külömböző alakú lehet és pl. megfelelően hajlított fémsávból készülhet. A két (3) golyósor között a (11) gyűrű van lazán elhelyezve, mely a (4) vezérlőgolyó­kat vezeti, vagy támasztja. A (11) gyűrű és a (4) golyók (12) érintkezési fölülete keresztmetszetben egyenes, homorú, dom­ború vagy szögletes lehet. A csapágy üze­ménél a vezérlőgolyók a (11) gyűrűt a csapágy forgásirányában vagy az ellen­kező értelemben eltolják vagy pedig a gyűrű állva marad aszerint, hogy az (1) külső vagy a (2) belső gyűrű áll-e és aszerint, hogy a megterhelt golyók és a vezérlőgolyók átmérői egymáshoz képest hogyan viszonylanak. A (11) gyűrű egy darabból állhat vagy több darabból lehet összeállítva; a vezérlőgolyók során kívül kívül vagy belül vagy ezen golyósortól kétoldalt esetleg még további gyűrűk le­hetnek elrendezve. A külső (1) gyűrű belső fölületében a (13) horony van kiképezve, amelyben a csapágy egyes részeinek ösz­szeállításánál a (11) gyűrű elhelyezked­hetik. Mint a 2. ábrából látható, a (4) vezérlő­golyók és a csapágy belső (2) gyűrűje kö­zött a kis (14) tér marad szabadon. A ve­zérlőgolyók tehát a csapágy forgásánál a centrifugális erő hatása és a (3) golyókra gyakorolt nyomás befolyása alatt oly helyzetet foglalhatnak el, hogy a tengely által gyakorolt nyomást önműködően és a legcélszerűbb módon osztják el a meg­terhelt golyósorokra és ez utóbbiakat akkor is futópályáikhoz szorítják, ha a go­lyókon vagy futópályáikon egyenetlensé­gek volnának találhatók. Ezenkívül a (4) vezérlőgolyók megakadályozzák azt is, hogy a megterhelt (3) golyók a golyók bevezetésére használt (7) nyílásba hatolja­nak vagy az ezen nyilást elzáró és álló csapágynál a vezérlőgolyóknak a nyíláson át való kiesését meggátoló (8) dugaszhoz támaszkodjanak. A vezérlőgolyók és a megterhelt golyók kölcsönös érintkezése a futópályák alakjának és kölcsönös hely­zetének változtatása által nyilvánvalóan sokfélekép módosítható és egyáltalában nem föltétlenül szükséges, hogy a vezérlő­golyók a megterhelt golyókkal érintkezze­nek, hanem egyes esetekben a vezérlőgo­lyók és a megterhelt golyók között minden káros hatás nélkül szabad teret is hagy­hatunk. A találmány tárgyának az 1. és 2. ábrán föltűntetett foganatosítási alakjánál a vezérlőgolyók főfeladata abban áll, hogy két-két egymás mellett fekvő megterhelt golyót a következő golyópártól elválasz­szák és a megterhelt golyóknak a (8) nyí­lásba való beesését meggátolják. Egy-egy vezérlőgolyónak a négy szomszédos megterhelt golyóval való érintkezési pont­jai (vagy az összes vezérlőgolyók közép­pontjai) célszerűen teljesen vagy megkö­zelítőleg a megterhelt golyók középpont­jain át fektetett síkban fekszenek. A ve­zérlőgolyók nagysága -*- egy bizonyos ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom