74792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonó-, fonadék és kötélrostok előállítására

Megjelent 1919, évi augusztus lió 18-án. Si HIVATAL. • • t -SZABADALMI LEÍRÁS 74792. szám XIVft/1 OSZTÁLY. Kijárás íonó . fonadék és kctélroetok előállítására. . khon btídolf mérnök és v vezérigazgató baselben á bejílenten napja 1918 julias hó 26 -ike. Elsőbbsége 1817 deo«mber hó 24-ike. Hlleméttoen az jsüicret s MncSro«t-nyerési és ruMidlawitóSÍ vag- 'i.incsu.'au,'I.SJ otjárá-és kötélnistok előállítása háncsmei , •> és n 'i nyalábokra. mtmettett meltoz/aik * j rö\iü egyesrostokra v aló szétosztást. Ezen új el ját a s segélyeve} keméreyíüvek, káka. nádnövények, tengeri mosatok pálmalevelek és bordák, ugysziutén a li mb- é^ tűlevelű fákból való vékony forgácsok • agv furnérok és más effélék szétoszthatók ionó-, fonadék- és kötélrostokra és pedig olyaa termelési hányaddal, amilyet háncs- \ agy hánestaianítutt növényekkel sohasem lehel elérni. Az eljárás kémiai részének célja a r

ostanyag lágyítása. gumintswesítési és fehéríti, se. mig a mechanikai résszel a rostnyalábokká való szétosztást és simulek o n n y á tételt érjük el. az értéktelen közbeeaíi rost-, bél- és bőrsejtanyagok leválasztása mellett. A rostanyag kémiai és mechanikai kezelése tetszés szerint egymásba kapesolódhatik: az eljárás többnyire az anyagnak kémiai lágyítá.sával kezdődik, de ezt megelőzheti a szárítás mosás, hasítás, hossz- és harántirányú szétosztás, zúzás és más#

efféle útján való előkészítés és pedig akár azért, hogy az anyag terjengősségét megszüntessük és azt a kémiai b :>ta^ almára hozzáférhetőbbé tegyük, ak.ii pedig azért, hogy annak paszma-hosszú. át határoljuk. Az a?i> ag kémiai lágyítása erjesztés vagy alk .s \. g\ • -tv ínyú iolvadékoan való maceii a v •'•/>• út in megy végbe, hasonló módon. mint a papiranyagkészatésnel, csakhogy a kémiai behatást akképen szabjuk meg, hogy hosszú rostnyalábokat, nem pedig rövid egyes sejteket kapunk Vékonyfalú nüvényszárak \a,rv le\ >ek számára elegendő például egy hideg vagy langyos bemártás v agy macerálás vagv rövid nyitott főzés alkalikus lúgban, szappanoldatban vagy emulzióban vagy pedig hosszabb ideig tartó erjesztés Vastagabb falú i.ts vagy erősen kovás növényrészek számára elöriyösebb erősebben ható alkalikus vagy sa•• anMI főzés nyomás alatt. A kémiai iágyítással egyidejűleg elérhető a rostok mercerizálása vagy pergamenezése akképen. hogy koncentráltabb alkálit vagy ; savat engedünk a növényi anyagra hatni. Avégből, hogy a túlságos sok vagy kevés kémiai lágvítást elkerüljük, célszerű a növényi anyagot faj, keménység és vastagság - - t >•.:• ni és lehetőleg az egyformán tágyftandókat egyidejűleg kezelni. Tekintetbe vehető továbbá, hogy a szárak koesánok hegyükön finomabb i • -kai tahnaznak, mir.i lábnál úgy, .hogy a csáfcsolc