74787. lajstromszámú szabadalom • Ellenállási elem szalagalakú ellenállással
Megjelent 1919, évi augusztus lió 18-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74787. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Ellenállási elem szalagalakú ellenállással. widerstand a.-g. für elektro-waerme-technik cég berlinben. A bejelentés napja 1918 julius hó 24-ike. Elsőbbsége 1916 január h'ö 3-ika. Jelen találmány tárgya elektromos ellenállás, mely a teljesítményfölvételre és a hőleadásra különösen előnyös. Egy ellenállási szalag, mint ismeretes, azonos áramsűrűség mellett erősebben terhelhető meg, mint egy kerek keresztmetszetű drót, mivel a szalag melegleadó fölülete nagyobb. Azonos keresztmetszet mellett azonban hosszabb drótot lehet csavarmenetesen föltekercsselni, mint az a megfelelő ellenállási elem azonos hosszán szalaggal lehetséges. így lehet például oly drótból, melynek keresztmetszete 6 mm3 , vagyis melynek átmérője 1.76 mm., egy 30 mm. átmérőjű hengerre az esetben, ha az egyes meneteket 2 mm.-nyi köz választja el egymástól, 1 m. hosszú hengerpalástra 25 m. drótot fölgöngyölíteni. A 0.2 mm. vastagságú és 30 mm. szélességű, vagyis ugyancsak 6 mm' keresztmetszetű szalag alkalmazása esetén a menetek ugyanoly egymástóli távolságánál a 30 mm. átmérőjű henger egy-egy méterjére csak 2.95 m.-t lehet föltekercselni. Hogy ugyanazt a hosszát kapjuk a szalagnak, mint a drótnak, a szalagot élére állítva kellene a hengerre föltekercselni, ami azonban már bonyodalmasabb volna. Ezen segít a találmány tárgya, mely szalagalakú ellenállást létesít azáltal, hogy több vékony drótot tekerscselünk egymásfölé, mimellett külön fésűszerű lemezek által arról gondoskodunk, hogy az egyes menetek helyzetükben megtartassanak. Ezeket a lemezeket a továbbiakban fésűlemezeknek fogjuk nevezni. Ezek vagy a föllépő hőmérsékleteknek ellenálló szigetelőanyagból vagy fémből is készülhetnek; utóbbi esetben a hasítékokat, melyekben a drót fekszik, szigetelőanyaggal, pl. csillámmal kell kibélelni. Az 1. ábra egy ily ellenállási elemen át vett metszetet ábrázol, melynél az (a) hasítékok ferdén vannak a (b) fésűlemezben kiképezve. A fésűlemezek csillagalakban vannak a csőszerű (c) tartó körül elhelyezve. Épúgy lehetnek azonban más módon is megerősítve vagy az egész fésűlemezszerkezet egy darabból is készülhet. A fésűlemezek úgy vannak elrendezve, hogy hasítékaik csavarfölületen fekszenek. A rajzon ez a csavarfölület állandó szögben hajlik az elem hossztengelyéhez; a hasítékok azonban a hossztengelyre merőlegesen is állhatnak. A hasítékok egymástól való távolsága, valamint azoknak a hossztengelyhez való hajlása az egész elemben rendszerint azonos lesz. A távolság, valamint a hajlás azonban az elem egyes helyein eltérő is lehet vagy menetrőlmenetre állandóan változhatik; ez az eset pl.
