74741. lajstromszámú szabadalom • Forgó motor nyomólég vagy efféle hajtásra

utóbbiak a szabályozáskor megnyílnak, vagy elzáródnak, vagy lehet e vezetékeket egy közös szabályozó szerkezethez, pl. egy tolattyúhoz kapcsolni. Lehet azonban a toknak az expanziócel­lákat körülvevő részét is eltolhatóan be­rendezni és ezzel változtatni, vagy áthe­lyezni a beömlési cellák számát ill. helyét. A szabályozó szerkezet elállítása minden esetben úgy kézzel, mint önműködően, a gép segélyével, vagy a nyomólevegő be­hatása alatt történhetik. Természetes, hogy ezen szabályozás mellett még a nyo­móközeg fojtásával való szabályozást is lehet használni. Lehetséges lenne természetesen más, ehhez hasonló viszonyok közt dolgozó be­rendezéseknél, pl. mozdonyoknál, vagy efféléknél is ezt a hajtást használni és is­meretes, hogy valamennyi ilyen mótor, a hajtószerkezet megfordításával, szivattyú, sűrítő (kompraessor), ventilátor stb. gya­nánt működik. Ebben az esetben természe­tesen megfordítva, a szabályozáskor a fejlesztett nyomás, ill. a szállított közeg­mennyiség változtatása történnék. Ha a szabályozószerkezettel a cellákat a külső levegővel köti össze, üres járás jön létre. A mellékelt rajzon a gép két foganatosí­tási példája van bemutatva. Az 1. és 2. ábrákon föltűntetett gépnél az (a) tokban, ismert módon, excentriku­san van a forgó (b) dob elrendezve, mely hasítékaiban a (c) lamellákat foglalja ma­gába, mimellett utóbbiak, az egyik olda­lon, tetszőleges módon, pl. a röperő foly­tán, a tokfalhoz szoríttatnak, úgy, hogy itt zárt (1, 2, 3) stb. cellák keletkeznek. A találmány szerint ama cellák száma me­lyek a (d) beömlő vezetékkel összeköttetés­ben állanak, változtatható. A változtatha­tóság, ennél a foganatosítási példánál, az (e) tokrész eltolhatóságán alapul, melynek segélyével a (d) beömlő vezeték több vagy kevesebb cellával hozható kapcsolatba. Az (e) tokrész eltolása itt az (f) fogaske­rék, valamint a gép szabályozójához, vagy egy a nyomólevegő által beállított szerke­zethez vezető (g) rudazat segélyével tör­ténik. Az (e) tokrész helyett egy (p) nyílással (3. ábra) biró, forgatható (o) gyűrűt is le­het használni, mely egy a tokban lévő be­vezető csatornát takar el. A gyűrű elfor­gatásával a bevezető csatornát több vagy kevesebb cellával, vagy más cellákkal le­het kapcsolatba hozni. A 4. ábrán látható foganatosítási példá­nál a szabályozás a (h) tolattyú segélyével történik. Normális üzemben, motorként működés esetén, a nyomólevegő itt az (i) főcsatornán át ömlik be. A teljesítmény fo­kozására azonban a (h) tolattyú segélyé­vel a (k, 1, m, n) stb. csatornák is megnyit­hatók, úgy, hogy a nyomólevegő az (1, 2, 3) stb. cellákba is beáramolhatik, melyek­ben a normális üzem közben, csak expan­zió megy végbe. A (h) tolattyú, vagy az ezt elállító szabályozó szerkezet úgy le­het berendezve, hogy az egyik végállás, pl. egy rostélytolattyú használatával, rög­tön a másikba megy át. A bevezető és szabályozó szerkezetek a tok kerülete helyett annak födelén is lehet­nek elrendezve. Lehet enné! a hajtásnál, mely tetszőle­ges nyomóközeggel, pl. nyomólevegővel, gőzzel, nitrogénnel stb. történhetik, több egymásután kapcsolt motort is használni, úgy, hogy az első mótor kiömlő nyomó­közegét a következő motorokhoz vezetjük. Szabadalmi igények. 1. Forgómótor nyomólevegő, vagy efféle hajtásra, azáltal jellemezve, hogy sok­cellás motorként van kiképezve, mely­nél a hajtóközegvezetékkel összeköt­tetésben álló cellák száma, ill. helye változtatható. 2. Az 1. pontban igényelt mótor foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szabályozás egyes, a beömlő veze­tékekbe beépített elzáró szerkezetek működtetésével történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom