74722. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fényívkemence ellenállásos segédfűtéssel

Ezek az ellenállástestek a kemencetalp, vagy a kemencefalak egész kerületére terjedhetnek, vagy csak részben nyúlhatnak be a kemence talpába vagy falaiba. Utóbbi esetben azután végeiken célszerűen fölületekké vannak kiszélesítve és ezekkel a fölületekkel az olvasztandó anyag felé vannak közelítve, anélkül azonban, hogy érinthetnék ezeket. A találmány tárgyával a kemence üzeme, az eddigi elrendezésekkel szemben, rendkívül olcsó lesz, mert a jelen új elrendezésnél aránylag nagy feszültséggel és megfelelően kis áramerősséggel lehet dolgozni. Azonkívül a fenékpólusok, aránylag kis méreteik miatt, könnyen elhelyezhetők. Hűtésre vagy egyáltalában nincs, vagy csak igen kis mértékben van szükség. Főleg azonban azt az előnyt érjük itt el, ho^' a segédfütés az egész kemencefalra osztható el, és az elérhető legnagyobb hatásfokkal dolgozik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának néhány foganatosítási példája van bemutatva. i Az 1. és 2. ábra egv, a találmánynak megfelelő váltakozóáramú kemencét mutat függélyes, ill. vízszintes metszetben, részben nézetben, a 3. ábra szintén váltakozóáramú kemencét tüntet föl függélyes metszetben és a 4. ábra forgóáramú kemencét ábrázol vízszintes metszetben. Az ábrákon (a) jelöli az olvasztandó anyagot, a (b) tűzálló kemencebélést és a (c) tűzálló kemencefalazat fölvételére való kemencekádat, mely rendszerint billenthetően van berendezve, amint ez az 1. ábrán rajzolt foganatosítási példánál is föl van tüntetve, végül (e) a fényívfütéshez való szénelektródákat. A (b) tűzálló kemencefalazatban vannak elrendezve a kemence fenekének és oldalfalainak ellenállásos segédfűtésre való berendezések. Ez az ellenállásos „segédfütés az árambevezető vezetékéhez kapcsolandó pólusokból áll, melyeknek a (g) karjai lent' vagy oldalt kinyúlnak a (c) kemencekádból és melyek fölfelé (f) fejek gyanánt vannak kiképezve. A (g) karok még (ih) csatornákkal is lehetnek ellátva valamely hűtőközeg keresztülvezetésére, ámbár hűtés alkalmazására itt általában nincs szükség. A fenékpólusok (f) feje megfelelő áramátvivő fölületnek van kiképezve, melyhez fi) ellenállástestek csatlakoznak. Ezek az ellenállástestek, az 1., 2. és 4. ábrákon rajzolt foganatosítási példáknál, keresztülhatolnak a kemencefalakon, vagy a kemence fenekén és a fenékpólusokat egymás közt röviden zárják. A rajzolt foganatosítási példáknál mindegyik fenékpólus három kontaktus- vagy áramátvivő fölülettel van fölszerelve, melyeknek fecskefarkalakú bevágásaik vannak. A három fölületnek megfelelően, az 1. és 2. ábra szerint három (i) ellenállásszalag halad az egyik fenékpólustól a másikhoz, melyek közül egy, a kemencetalp alatt, a másik kettő pedig a kemence oldalfalaiban van elrendezve. A különböző ellenállásszalagok keresztmetszetének és számának, valamint az ellenállási anyag alkalms összetételének és a szalagok helyzetének megfelelő megválasztásával minden kívánt hőelosztás elérhető a kemencében. A 3. ábrán látható foganatosítási példánál az (i) ellenállástestek csak bizonyosdarabon vannak bevezetve & kemence bélésszájába, és közelebb vannak elrendezve az olvasztandó anyaghoz. Azonkívül az (i) szalagok azokon a helyeken, ahol közelebb feküsznek az olvasztandó anyaghoz, (k) fölületekké vannak kiszélesítve. Áram bevezetésekor tehát ez az áram a (k) fölületektől az ezen fölületek fölé döngölt bélésmasszán át veszi útját az olvasztandó anyagba és magán ezen az anyagon megy keresztül. A 4. ábrán föltüntetett forgóáramú kemencénél a három fenékpólus úgy csillagkapcsolás, mint háromszögkapcsolás útján, az ellenállásszalagok közvetítésével, rövidre van zárva. Az ellenállástestek vagy szalagok előállítása különbözőkép történhetik. A legegyszerűbben úgy, hogy a tűzálló kemence^-