74681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozaanyagoknak elcukrosításra való előkészítésére

— 2 — A kéreganyagokat, lignin és ezekhez hasonló alkatrészeket a papírgyártásnál alkalmazott módszerekkel igyekszünk eltávolítani. És végül az ezután fönmaradó anyagot, amely már nagyobbrészt csak a cellulózát és esetleg még eddig ismeretlen vegyületeket tartalmazza, rendes elcukrosító eljárásoknak vetjük alá, például tömény kénsavval vagy hígított kénsavval, tömény sósavval vagy hígított sósavval, esetleg nagy nyomás alatt forraljuk. 1. Példa. A kutyatej-növényeket elcukrosítás előtt szecskázzuk és erjedésnek vetjük alá; az erjedés után előálló barnás anyagot vízben főzzük, illetőleg extraháljuk. A víz kioldja a sók nagy részét, a vízben oldható gummikat, gyantákat és cukrokat; magasabb hőfok alkalmazása esetén a gyantavonadék is nagyobb lesz. A vízzel való extrahálás után a növényanyagot valamely chlórszármazékkal, legcélszerűbben pentachlőrelhannal extraháljuk. Ez a szer kivonja a még hátralévő gyantákat, olajokat, zsírokat, viaszkot, azonkívül magával viszi és oldásban tartja a kaucsukot is. A kutyatejfélékben a kéreganyag menynyisége csekély és így ennek külön eltávolításáról, illetőleg föltárásáról nem érdemes gondoskodni. A vízzel és klórszármazékkal való extra hálás után visszamaradó növényanyagot a rendes cukrosító eljárásoknak vetjük alá. Célszerű előzőleg vízzel is átöblíteni, mert a pentachlórethan néha sósavra bomlik és ez a magas extrahálási hőfoknál már cukorsítja az anyagot. 2. Példa. A cirok és kölesféléknek a szárakat és leveleket sörfőzésre is, illetőleg sörpótlék készítésére szokták fölhasználni. Erre a célra gyönge lúgos oldatokban, illetőleg magas hőfoknál főzik a növényanyagot. Sörpótlék készítésekor a lúgot nem vehetik erősre és így a főzés után visszamaradt anyagot erősebb alkalikus oldatban (4—6%) főzzük, illetőleg extraháljuk. A főzés a szárakat összetartó gummik és gyanták jó részét kioldja úgy, hogy a cirok és kölesanyag ezen művelet után textilcélokra is használható lesz. A textilcélokra már nem használható anyagot legcélszerűbben ismét valamely chlórszármazékban extraháljuk és ezen extrahálás után pedig a papírgyártáshoz hasonló módon kezeljük (calcium biszulfát, kálium metaszulit stb) a kéreganyagokat is kivesszük. A visszamaradó anyagot rendes módon már elcukrosíthatjuk. 3. Példa. Beléndeknövénynél a méreganyag kivonása végett azt elsősorban kénsavas oldattal szokták extrahálni. Az orvosi célokra már nem alkalmas anyagot erős alkalikus oldatban tovább extraháljuk, azután gyanták, zsirok, olajok kivonása végett benzinben, benzolban vagy zsírokat oldó chlórszármazékban extraháljuk. A kéreganyag, lignin elválasztására nem érdemes kitérni, mivel ezek amúgy is kis mennyiségben fordulnak elő. Amennyiben a gyanta és zsíroldó extraháló szer forrási foka magas és amenyiben esetleg klór származékoknál sósav keletkezik, a gyanta és zsíroldó extrahálás után a növényanyagot egyszerű vízzel kiöblítjük, hogy a keletkezett cukrokat eltávolítsuk, mert ezek különösen a kénsavval való elcukrosításnál tovább bomlanak és a cukrosítási műveletet bonyolódottá teszik. 4. Példa. Az egyes növényanyagokban jelenlevő ható anyagok szerint az eljárás változhatik; amidőn például faleveleknél vagy oly anyagoknál, amelyeknek rostjait is föl akarjuk használni, a főzéstől el is tekint-, hetünk és így ezeket alkalikus oldatban közönséges hőfokon hosszabb ideig áztatjuk és gondoskodunk arról, hogy a kiol-