74681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozaanyagoknak elcukrosításra való előkészítésére

Megjelent 1919. évi augusztusi hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74681. szám. iv/d. OSZTÁLY. Eljár&s cellulóza anyagok előkészítésére elcukrosltásukra. GÁTI BÉLA POSTA ÉS TÁVÍRDA MŰSZAKI TANÁCSOS BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1917 december hó 11-ike. A cellulóza és fa elcukrosítására már 100 év előtt történtek kísérletek és erre vonatkozólag többféle módszer van folyamatban, amelyek azonban gyakorlati célhoz nem vezettek és pedig azért, mivel minden előkészítés nélkül az összes szükséges reakciókat egy ütemben akarták elvégezni. Braconnot már 1819-ben kísérletezett és utána számos föltaláló foglalkozott a cellulóza és fa elcukrosításával. A cellulóza (C6 H10 05) + (H2 0) = X C6 H12 06) képlet szerint, ha a cellulóza molekulával vizet vétetünk föl, cukrot kapunk, a víz fölvétetés kénsav, sósav és más savak segélyével sikerült. A gyakorlatban tiszta cellulózából nem indulhatunk ki, hiszen a tiszta cellulóza előállítása maga többe kerülne, mint az egész cukorrá való átalakítás. A gyakorlatban tehát a növényi alkatrészekkel kell megelégednünk, amelyek a fában átlag 50%, a levelekben sokkalkevesebb, esetleg 10% cellulózát tartalmaznak. Az egyéb jelenlevő anyagok a folyamat lefolyását rendkívül zavarják és így majdnem mindenféle növényre külön ki kell dolgoznunk az eljárást. Sokkal egyszerűbben érhetünk célt, hogyha a cukorrá való átalakítást részletekben igyekszünk végezni olyformán, hogy a növényi alkatrészeket elkészítjük, illetőleg a növényi anyagokat is a cukorrá való átalakításra kártékonyán ható anyagóktól megszabadítjuk. A növényi alkatrészek általában a következő anyagokból állanak: 1. Sók, amelyek vízben oldhatók; 2. Gyanták, olajok, zsirok, viaszok, amelyek vízben nem oldhatók, amelyek jelenléte azonban az elcukrosítást gátolja; 3. víz; 4. a cellulóza oly átalakulási termékei, amelyek cukorrá nem alakíthatók vissza, lignin kéreganyagok stb.; 5. a cellulóza; 6. különféle cukrok. A találmány lényege az, hogy elsősorban vízzel extraháljuk az anyagot és ezáltal azokat a sókat, melyek a cellulóza átalakítását gátolják és esetleg a növényben már meglévő cukrok oldását akadályoznák, kiválasztjuk. A vízzel való extrahálásnál visszámaradó anyagot oly szerrel extraháljuk tovább, amely a zsírokat, olajokat, gyantákat, viaszokat oldja.