74668. lajstromszámú szabadalom • Tengeri akna

Megjelent .1919. évi július hó ;jO-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74668. szám. XIX h. OSZTÁLY. Tengeri akna. HECK WALTÉR KAP1TÁNYHAÜNAGY ÉS BREUER OTTÓ TENGERÉSZ-KAPITÁNY KIELBEN. A bejelentés napja 1917 december hó 21-ike. Elsőbbsége 1917 julius bő 21-ike, Már ismeretesek tengeri aknák, melyek­nél az aknaalapon ülő aknatest előbbivel, illetve a horgonnyal először egy fogószerű kapcsolóelem által összetartatik. A hají­tásnál az akna tehát mintegy egész a fenekére siilyed, ezután azonban a kap­csolóelem csakhamar megoldódik, az akna a horgonytól elválik és fölemelkedik. Emellett arról kell gondoskodni, hogy a fölemelkedő akna az aknalerakó hajót ne veszélyeztesse Ezen oknál fogva a fogó­szerű kapcsolóelemet vízben oldódó oldó­darab tartja zárt helyzetben; a kapcsoló­elem tehát csak akkor oldódhatik meg, ha a záródarab föloldódott. Az ily oldódo zá­ródarabok jelenléte miatt ezek az aknák, ami igen könnyen érthető, csak akkor al­kalmazhatók, ha a kihajításukig száraz térben tartatnak, ez a föltétel azonban nem tartható be, ha az aknákat tengeralatt­járónak kell elhelyeznie, melyen a kihají­tásukig nyitott, a víz által átjárt helyeken fekszenek. A jelen találmány ily aknákra vonatkozik. A találmány szerint a fogószerű össze­kötőelemet, melyet mihelyt az akna vízbe jutott, ismert módon a fölhajtóerő nyitni törekszik, nem olvadó darab tartja zárt helyzetben, hnaem egy záródarab, mely az akna vetésénél, vagy közvetlenül ezután az aknalerakó hajóról eltávolítható úgy, hogy a fogó kinyílásának többé nem áll útjában. A fogón azonban egy fékkészülék van alkalmazva, mely ennek a záródarab eltávolításánál kezdődő nyitását tetszés­szerint szabályozható módon lassítja. A beállítást úgy eszközöljük, hogy a fogó nyitása csakis oly időtartam letelte után van befejezve és az akna szabaddá téve, mely az aknarakóhajó számára biztos tá­volság elérésére elegendő. A csatolt rajzokon a találmány egy ki­viteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra az akna és horgony azon helyze­tét mutatja, melyet a részek a hajítás előtt elfoglalnak; az akna teste az aknaalapon nyugszik, a 2. ábra a fogószerű összekötőelemet, va­lamint a záródarabot és a féket részben metszett oldalnézetben mutatja, a 3. ábra pedig az összekötőelemen átve­zetett metszetet mutat. (a) az aknatestet, (b) a horgonyt, (c) az aknalapot jelzi, mely (f) rugókon nyűg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom