74634. lajstromszámú szabadalom • Önműködő zsiliptisztítóberendezés
Megjelent 191». évi julius hó :ÍO án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LÉTRÁS 74634. szám. XV/e. OSZTÁLY. Önműködő zsiliptisztító berendezés. TREFZER FRIGYES FŰRÉSZELŐ NEUENWÉGREN. A bejelentés napja 1918 iebruár hó 2(Mka. Elsőbbsége 1916 julius hó 31-ike, Ismeretesek már o!y zsiliptisztítók, melyek végnélküli szalagokkal fölszerelt tisztítófésükből állnak és szorosan a zsilip mellett vezettetnek el. oly célból, hogy az ezek által fölfogott anyagokat magával vigyék és gyűjtőhelyen leejtsék. Ismeretes továbbá a víz áramlásának körbenforgó zsilip hajtásara való fölhasználása. A találmány célja abban áll, hogy a forgózsilipeknek a víz áramlásának fölhasználásával való ismert hajtási módját helytálló zsilipek tisztítóberendezéseinél is alkalmazhassuk. Egyszerű átvitellel nem érünk célt, mert a föllépő súrlódási ellenállások folytán, melyeket a zsiliphez úsztatott anyagok okoznak, a vízáramlással való hajtás, az egyidejűleg működésbe hozható csekélyszámú lapátnál nem volna elegendő arra, hogy a tisztítóberendezés zavartalan üzemét biztosítsa. Ezen hátrány kiküszöbölésére a találmány szerint a körbenforgó tisztítónak egészen meghatározott további kivitelét alkalmazzuk, mely főként abból áll, hogy a végnélkíiii szalagokon megerősített hajtólapátok a tisztító előtt oly módon vannak elrendezve, hogy a hajtáshoz mindenkor nagyobbszámú lapát használtatik. | Ezt a célt úgy érjük el, hogy a lapátok| nak a hajtóvízből való be- és abból való | kilépési helyei egymástól nagyobb távolságban vannak elrendezve. Ily módon elérjük, hogy a hajtás számára a mindenkori szükséghez képest egyidejűleg nagyobbszámú lapát hasznosítható. Teljesen módunkban van tehát, hogy a minden egyes esetben szükséges maximális teljesítményt meghatározzuk úgy, hogy a megszakításnélküli üzem mindenesetre biztosíttatik. A vízfolyásban elrendezett két vezetőgörgőt, mely a lapátok által a vízben megteendő út hosszát meghatározzák, célszerűen közel a fenékhez rendezzük el, hogy a lapátok útjukat nagyrészt a hajtővíz azon részében végezzék, amely kevésbbé van kitéve a többnyire a fölszínen úszó idegen testek, úgymint fa, lomb stb. által való eltömődésnek. Hogy a lapátok a hajtáshoz rögtön a hajtóvízbe vak) belépésük után lehetőleg messzemenően kihasználtassanak, a két vezetőgörgőpár, mely a lapátok útját a bemerüléskor meghatározza, egymástói oly vízszintes távolságban van elrendezve, hogy a lapátokkal fölszerelt szalagok a vízszínhez képest lehetőleg hegyes s^ög alatt merüljenek be.