74621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üreges lövedéktestek előállítására

Meg-jelent 1919. évi julius lió 3ü-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74621. szám. XIX/c. OSZTÁLY. Eljárás üreges lövedéktestek előállítására. W1TK0WITZER RERGBAU- UND EISENHÜTTENGEWERKSCHAFT CÉG WITKOWITZBAN. A bejelentés napja 1915 junius hó 21 ike. ~ Eddigelé a tüzérségi lövedékek számára való üreges testeket négyzet- vagy körkeresztmetszetű aeéltuskókból lyukasztás és húzás által, vagy bádogtárcsákból sajtolás által, vagy pedig töriiör körkeresztmetszetű acélból fúrás által állították elő. Mindkét végén nyitott lövedéktestek — gránátok számára ' — vastagfalú csövekből megfelelő utánmunkálás által állíttattak elő. A jelen találmány tárgyát képező eljárás lehetővé teszi mindenféle lövedékűrtesteknek tüzérségi niunieió számára a belső és külső oldal csekély utánmunkálásával csövekből nagy tömegben valóelőállítását és pedig közönséges gőzkalapácsok hydraulikus vagy frikciós sajtók fölhasználásával. Miután az előállítandó lövedéknek megfelelő külső és belső átmérőval bíró csőből bizonyos méretre levágott csődarabot ismert módon az egyik végén megmelegítettük és egy megfelelően alakított odorban kalapács vagy sajtó alatt bevertük és ezáltal a csődarabot tölcséralakra hoztuk, a jelen találmány értelmében a csőnek így összehúzott részét egy odorban két tövis között, t. i. egy alsó és egy fölső tövis között kovácsoljuk vagy sajtoljuk. Ilymódon egy teljesen tömören kovácsolt, valamivel magasabb hőfok mellett még hegesztett fenék vagy csúcs is képződik. A csatolt rajzon az 3—7. ábrákban az eljárásnak egymásra következő fokozatai, illetőleg a csődarabnak ezen fokozatok által létrehozott alakváltozásai vannak föltüntetve. Az (a) csődarabot (1. ábra) a fölhevített részével fölfelé egy (b) alátétre állítjuk és a (c), illetve (cl) vagy (c2) odort reákalapáljuk vagy reásajtoljuk. Miután a csődarabot teljesen az odorba vertük és az a tölcséralakot fölvette illetve 4. vagy 6. ábra), a jelen találmány értelmében két (d) és (f) tövis között a feneket vagy a csúcsot képezzük és pedig ugyanazon (c) odorban (3. ábra) vagy eg^ második (c3, c4) odorban (5. vagy 7. ábra). Aszerint, amint egy vagy két különböző odort alkalmazunk és aszerint, hogy milyen alakú tövist alkalmazunk, a végzett munka gránátokat ad (1—3. ábra) vagy