74617. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ütőmű főleg toronyórákhoz
kapcsoló emelője működteti az üzembehelyezés, az ütőkalapács pedig az egyes ütések előidézése céljából. A mellékelt rajzon ennek az ütőberendezésnek *sa!> ez a három, (i, k és 1) kontaktusrúgőja továbbá (h) litőmágnese és a negvedőrákaí ütő művének (t) gereblyéje vau föltüntetve. A főütőmű hajtása az (ai motor, a (b) végnélküli csavar és a (c) iitőműtengelyen ülő (d) csavarkerék segélyével történik. A (c) iitőműtengelyen ül azonkívül az (e; bütyköstárcsa, mely az (f) ütőemelöt működteti. F.z az emelő, az ütéskor a \g) vonórudat hozza mozgásba, mely (toronyórán, a harangszéknek a rajzon föl nem tüntetett kalapácsával van összekötve. A (d) kerék minden egyes körülforgásakor egy harangütés jön létre. A segédiitőmű (h) iitőmágnese és az (i, k, 1) kontaktusrugók közé, a főütőmü egyidejű' működtetése céljából a találmány szerint ím, n, o) kontaktusrugók és (p) relais vannak beiktatva, mely utóbbi az (a) hajtómotort vezérlő (q) késleltető relais bekapcsolására szolgál. Az ütőmű (c) hajtótengelyén továbbá az (r) kapcsolókerék ül, mely az (n) kontaktusrúgót egyszer az (o), máskor az (m) kontaktusríigóhoz szorítja. Nyugalmi állapotban zárva vannak az (m, n) kontaktusrugók, ütés közben ellenben az (n) kontaktusrúgó az ío) kontaktusrúgóhoz szoríttatik. A negyedórák ütésére való ütőmű berendezése azonos a most leírttal, azzal a különbséggel, hogy itt még egy további (s) kontaktus van alkalmazva, melyet a negyedórákat ütő mű (t) gereblyéje rendszerint zárva tart és mely csak addig van nyitva, ameddig a negyedórákat ütő mű ütéseket kell hogy végezzen. A (h) iitőműmágnes gerjedésekor az (i. k,) 111. az (1, k) kontaktusrúgópárok zárásával történik a (p) relais gerjedése is és pedig ezen áramkörben: a két (i, k) vagy (1, k) kontaktuspár egyike, (1) vezeték (s) kontaktus, melyet a negyedórákat ütő mű ít) gereblyéje zárva tart, (2) vezeték, (p) relais, (.3) vezeték, (m, n) kontaktusrúgópár, (4) vezeték, telep, (5) vezeték, (h) iitőműmágnes. A (p) relais gerjed és meghúzza (pl ) fegyverzetét úgy, hogy ez az (u) kontaktust zárja. Ennek következménye azután a (q) késleltető relais gerjedése ebben az áramkörben: telep, (u) kontaktus, V) fegyverzet, (6, 9) vezetékek, (q) relais, (7. 8) vezetékek, telep. A (q) relais meghúzza (q') fegyverzetét és az (a) hajtómotort átkapcsolja a telepre: telep, (a) motor, (10) vezeték, a (q) relais (q') fegyverzete. (10 vezeték, telep. A mótor megindul és a főiitőmű működésbe jön. A találmány értelmében a főiitőmű nem kap minden egyes impulzust a segédütőműtől, hanem a mótor most folytonosan jár és ennek megfelelően a főütőmű is folytonosan működésben marad és szabályszerűen leadja ütéseit a pillanatnyi időnek megfelelően, amíg a segédiitőmű újból ki nem kapcsolja a motort. A segédütőmű a főütőmű ütéseinek számát szabályozza, általa azonban egyidejűleg úgy vezéreltetik is, hogy a kettő szinchron módon jár le. Ez a következő módon történik: Az (e) bütyköstárcsával az (r) kapcsolókerék is elforog, mely ekkor a (v) kontaktusemelőt működteti. Ez az emelő az (u) kontaktusrúgót egyszer az (m), máskor az (o) kontaktusrúgóhoz szorítja. Nyugalmi helyzetben az (m) és (n) kontaktusrugók zárva vannak. Mihelyt azonban az ütőmű működése megkezdődik, az (n) kontaktusrúgó az (o) kontaktusrúgóra fekszik át. Ezáltal a (q) relais, a telepen, a (4) vezetéken, az (n, o) kontaktusrúgópáron, a (8) vezetéken, a (q) relaisen, a (7, 8) vezetékeken és a telepen át, mindaddig gerjedten maradt, amig a főütőmű leadta első ütését. Az (n, m) rúgópárnál a kontaktus megszakításának azonban ismét gz a következménye, hogy a segédütőmű legközelebbi ütését csak akkor adhatja le, ha tényleg megtörtént a főütőmű ütése, mert addig nem jön létre áramkör a (h) ütőműmágnes részére az (n) rúgónak az (m) rúgóról való lekapcsolódása felytán. Ha most úgy állítjuk be a segédütőművet, hogy ez jóval gyorsabban végezné el ütéseit, mint a fő-