74593. lajstromszámú szabadalom • Lehetőleg állandó (maximális) lőporgáznyomással működő lófegyver

— 5 — (23) párhuzamos elágazóvezeték, (19) közösvezeték, (18) telep. A (32) emeltyű további elfordulása alkalmával először a (13) rugalmas kapcsolókorong hozzáilleszkedik a töltényhüvelyhez, miáltal a szekundérkörök is létrejönnek; ezek mindegyik résztöltés számára egyformán a következők: (17) cséve szekundértekercs, (16) vezeték, (13) kapcsolókorong, (11) kontaktus, (12) szikraköz és a megfelelő hasonló úton (11, 13, 16 részek) vissza a szekundértekercsbe. Ezekben azonban még áram nem keringhet, amint a (32) emeltyű szélső helyzetébe fordul az első résztöltés priméráramát záró (36) nyúlványa, amely nem nyúl ki a (35) emeltyűkar alá, a fésüfog közéből kilép s ezáltal az áramot megszakítja. Ennek következtében az az első tekercsben áramot indukál, amely a kapcsolókorongon át az első résztöltésben nagy feszültségénél fogva a gömböcskék között szikra alakjában áthaladva a töltést meggyújtja. A (32) emeltyű ezen helyzetét elérve, túlhaladt a (38) rögzítőpecken, amely most előrecsappanna, az emeltyű visszaforgását meggátolja. Ezáltal a többi priméráramkör zárva marad mindaddig, míg a (2) cső hátrafutása folytán vissza nem tér, amikor is az a rögzítőpecket önműködően visszatolja. A többi résztöltések elsütését az (5) lövedék, amely most előrehaladt, maga idézi elő a következő módon; Amint az (5) lövedék vezetőabroncsával túlhaladt az első árammegszakító (25) dugattyúján, ezt a lövedék mögött lévő nagyfeszültségű gázok nyomása kitolja, miáltal a (24) rúgó és az azon lévő kontaktuslap fölemelkedik. Ezáltal az utóbbi és a (2, 6) kapcsolólap között az érintkezés megszűnvén, a priméráram megszakad és az így indukált áram az előbb leírt módon a második résztöltést meggyújtja. Ugyanez ismétlődik minden egyes árammegszakítónál. Az így újra és újra fejlesztett gázok az eredeti feszültséget újból és újból helyreállítják, ill. a lehetőségig állandósítják. A lövegcső visszafutása és ezzel az említett módon a (38) rögzítőpecek visszaszorítása után a (33) elsütőemeltyű és a "vele kapcsolt részek a (34) rúgó hatása alatt eredeti helyzetükbe visszatérnek. Villamos áramú gyújtóberendezés helyett természetesen más közegekkel működő berendezést is használhatunk. Ilyen további foganatosítási alakhoz jutunk pl. azáltal, hogy a résztöltések meggyújtása maguknak a magas hőfokú és nyomású lőporgázoknak egy-egy részét használjuk föl oly módon, hogy ezt a lövegcsőből a megfelelő résztöltésbe visszavezetjük. Evégből különben a fönt ismertetettmódon egymástól elszigetelt résztöltéseken egy a töltényhüvely közepén elhelyezett hengert vezetünk át, melyben belül annyi csatorna van kiképezve, amennyi a résztöltések száma. Minden ilyen csatorna a töltényhüvely fenekétől indul ki és oldalsó nyílással a megfelelő résztöltésbe vezet. A hüvelyfenékbe ezek a csatornák az első résztöltés csatornáját kivéve, sugarasan a töltényhüvely pereméhez vezetnek, ahol azok a lövegcsőfalon keresztül fúrt csatornákkal közlekednek. Ezek a csatornák a csövön kívül elhelyezett gázvezetőcsövekben folytatódnak, amelyek viszont azon helyeken, ahol az előbbi foganatosítási alak villamos gyújtóberendezésének árammegszakítói vannak, egy, a csőfalon keresztül fúrt csatornán át a csőfúrattal közlekednek. Ezen foganatosítási alak működése a következő: A rendes gyutacsos és ütőszöges elsíitőkészülék elcsattantásával a töltényhüvely fenekén elhelyezett gyutacs meggyújtatván, a közlekedő csatornán át föllobban a legelői lévő résztöltés, vagyis az első, a lövedék megindul és amint a vezetőabroncs túlhaladt az első csatorna torkolatán, a gázok egy része azon keresztül benyomúl a megfelelő csővezetékbe és a csatlakozócsatornán keresztül a töltényhüvely fenekében lévő csatornán át a második résztől-