74593. lajstromszámú szabadalom • Lehetőleg állandó (maximális) lőporgáznyomással működő lófegyver

- 2 nek megfelelőleg más-más kihasználás folytán más-más teljesítőképesség. A maximális gázfeszültséget a csőtérfogat azon hányada határozza meg — arányítva az addig fejlett gázmennyiséghez — amely a továbbhaladó lövedék mögött addig létesült, amíg a lövedék sebessége folytán beálló térfogatnagyobbodás egyenlővé nem válik: az ugyanazon időegységben keletkezett gázoknak az uralkodó nyomás és hőmérséklet melletti térfogatával. Jelen találmánynál azonban a maximális gázfeszültség megközelítő mértékben az egész lőportöltés szolgáltatta gázmennyiség és az egész furattérfogat viszonya fejezi ki. Ebből folyólag egy és ugyanazon fegyvernél a teljesítőképesség mértékéül ~ legalább is megközelítőleg — a maximális nyomást vehetjük föl, amely nyomást, mivel a lehetőségig állandó, állandó vagy uralkodó nyomásnak is nevezhetjük. Egyazon nyomás és ugyanazon öbnagyság melleit, mivel a nyomás állandósítására több lőporra van szükségünk, még a cső hosszának a mértéke is kifejezője a teljesítőképességnek. Mindezekből a föntebb említett előnyökön kívül megállapíthatjuk, hogy az eddig használt fegyverekhez képest, ezen találmány szerint berendezett fegyver — mivel a gázfeszültség nagyságától függ a csőfal vastagsága — még a következő előnyökkel bír: ugyanazon teljesítőképességet véve, ugyanazon öbnagyság mellett a esősüly kisebb (mert a maximális gáznyomás kisebb); ugyanazon csősúly mellett az ugyanolyan öbnagyságú löveg teljesítőképessége sokkalta nagyobb és végül a gyakorlatilag használható legnagyobb csősúly határán belül egyrészt az öbnagyság az eddigi mértéken fölül jelentékenyen fokozható és másrészt az eddig használt öbnagyság mellett — még ha a lövedéksúlyt a kedvezőbb keresztmetszetű megterhelés érdekében növeljük is — a kezdősebesség az eddig elért legnagyobb kezdősebesség kétszeresére, sőt esetleg többszörösére is emelhető, vagyis az eddig elért lőtávolságok igen jelentékenyen megnyújthatok. A maximális gáznyomásnak a találmány szerinti (közelítőleg való) állandósítását már most a lőfegyvernek célszerűen oly töltésével érjük el, mely egymástól alkalmas módon elszigetelt, különálló résztöltésekböl áll, amelyeket a legelső résztöltés számára a fegyver elsütésével, ezután azonban a lövedéknek a csőben való mozgása által működésbe hozott szakaszos gyújtóberendezés megszabott sorrendben egymásután gyújt meg, úgy hogy az ily módon fokozatosan újból és újból fejlődő lőporgázok az első résztöltés elégésekor keletkezett (maximális) gázfeszültséget mintegy folytonos pótlás (kompenzáció) utántáplálás útján állandósítják. A mellékelt rajzon a találmány szerinti fegyver kiviteli példája van vázlatosan föltüntetve. Az 1. ábra a fegyvercsövct hosszmetszetben az elsütés előtt, valamint a- villamos gyújtóberendezés kapcsolási vázlatát mutatja. A 2. ábra a töltényhüvely részleges, nagyobbléptékű hosszmetszete. A 3. ábra metszel a 2. ábrának A—A vonala szerint. A 4. ábra a töltényhüvely fenekének nézete. Az 5. ábra a gyújtóberendezés megszakítókontaktus szerkezetei egyikét mutatja meg nagyobb léptékben. A 6. és 7. ábrák az első résztöltés elsütésére, ill. a többi résztöltés gyújtóárarr.köreinek bekapcsolására szolgáló szerkezetet mutatják az 5. ábrához hasonló léptékű harántmetszetben. illetve részleges hosszmetszetben. A (6) töltényhüvely hengeralakú vagy kicsiny csúcsszögű csonkakúp. Anyaga és külső alakja az eddigiekhez hasonló, azonban fala és főleg feneke erősebb, tömörebb, hogy hüvelyszakadás ne fordulhasson elő.