74584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek, fonatok, papíros, kéregpapír, fa és egyéb nedvszívó anyagok tűzbiztossá tételére

>1 ejíjélent 1919. évi julius Uo 302-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74584. szám. XI V/e. OSZTÁLY. Eljárás szövetek, fonatok, papiros, kéregpapír, fa ós egyéb nedvszívó anyagok tűzbiztossá tételére. EXPORTINGEN! EURE FÜR PAPIER- UND ZELLSTOFFTECHNIK G. M. B. H. CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1918 március hó 16-ika. A találmány tárgya eljárás szövetek, fonatok, papiros, kéregpapír, fa és egyéb nedvszívó anyagok tűzbiztossá tételére. Az eljárás lényege abban áll, hogy a szó­ban forgó anyagokat fehérjeanyagokkal kezeljük. Az anyagok azáltal válnak tűz­biztosakká, hogy a fehérjeanyagok elsze­nesedésénél gázalakú, nem égő nitrogén­vegyületek képződnek. A találmány tárgyának további fogana­tosítási alakját az jellemzi, hogy a fönt fölsorolt anyagokat tehérjeanyagokon kí­vül más tűzbiztossá tevő, különösen hi­groszkopos anyagokkal, pl. klórkálcium­mal, klórmagnéziummal vagy egyéb halo -génvegyületekkel kezeljük. A kolloidálás fehérjeanyagoknak tűzbiztossá tevő sók­kal együttes használata azzal az előnnyel jár, hogy a fehérjeanyagok a sók kikristá­lyosodását és lehullását meggátolják, úgy hogy nagyobb mennyiségű sót használha­tunk, mint a fehérjeanyagok egyidejű al­kalmazása nélkül. A fehérjeanyagok tehát a kívülük alkalmazott tűzbiztossá tevő szerek tartósságát fokozzák és azok ta­padását biztosítják. Ezáltal a tűz elleni védelem még nagyobb mértékűvé lesz. A halogénvegyületeknek a fehérieanya­gokkal együttes használata továbbá azzal az előnnyel jár, hogy azok hevítésénél klór szabadul föl, mely szintén nem ég és a lángralobbantást meggátolja. Végül a le­írt módon kezelt anyagok higroszkopos vizet tartalmaznak, melyet az égés kez -detén el kell párologtatni. Ezáltal oly tűzbiztonságot nyerünk,, melyet eddig gyakorlatilag elérni nem le­hetett. A találmány tárgyát képező eljárás egy foganatosítási alakja abban áll, hogy a tűzbiztossá teendő anyagokat először fe­hérjeanyagokkal, mint pl. enyvvel. zsela­tinnal stb., ezután valamely a célnak meg­felelő keményitőszerrel és végül megszá­radás után a tűzbiztossá tevő higroszko­pos anyaggal kezeljük. A kezelés sorrendje esetleg meg is vál­toztatható. Célszerű, ha először a fehérjeanyagok, pl. zselatin vagy állati enyv és az egyéb tűzbiztossá tevő szerek között cserebom­lást hozunk létre és a formaiint vagy más keményítő anyagot csak ezután adjuk hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom