74562. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémtestek előállítására

Megjelent 1919. évi julius hó 32-éit. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74562. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás fémtestek előállítására. ISING GYÖRGY ÉS BOROFSKI HENRIK MÉRNÖKÖK BRAUNSCHWEIGBAN. A bejelentés napja 1918 szeptember hó 10-ike. Elsőbbsége 1917 október hó 25 ike. A találmány tárgya eljárás fémtestek elállítására, valamint fémeknek vagy hoz­záadagolt anyagokkal való egyesítésére vonatkozik, amely anyagok az alapanya­goktól az olvadási pont, a fajsúly stb. kü­lönbözőségében térnek el. Öntés útján nem lehet pl. alumíniumból és -grafitporból való összetételt úgy elő­állítani, hogy a százalékban túlsúlyban lévő alapfémben a grafitrészecskék telje­sen egyenletesen legyenek .elosztva anél­kül, hogy a fém szilárdsági együtthatója lényegesen csökkentetnék. Az új eljárás ily különnemű anyagok egyesítését teszi lehetővé azálta, hogy az alapfémet képlékeny (pépszerű) állapotba hozzuk és a hozzáadagolt anyaggal az előállítandó tesí alakjának megfelelő sajtó­formában oly sajtolónyomásnak tesszük ki, hogy a keletkező sajtómeleg a sajtó­nyomással egyetemben a fémrészecskék­nek a hegesztéssel egyenértékű tíenső összeköttetését hozza létre, úgy hogy a hozzáadagolt anyagok a fémrészecskék között tartósan, szilárdan és egyenletesen vannak beágyazva. Annak a megakadá­lyozásra, hogy az alapfém oxydjai az elő­állított test szilárdságát ne csökkentsék, az alapfémet desoxydáljuk, ami az eljárás előtt vagy közben is végezhető. Az új eljárás különösen alacsony súrló­dási együtthatóval bíró grafikáit fémek­nek előállítására alkalmas, amelyek a drága bronzok helyett lövedéktömítőgyű­rük, csapágyfémek stb. gyanánt használ­hatók. azonban kemény hozzáadagolt anyagok alkalmazásánál igen nagy súrló­dási együtthatóval bíró fémek előállítását is teszi lehetővé, mint amilyenek köszö­rűlőtestek vagy fékezőtestek gyanánt al­kalmaztatnak. Az alábbi két kiviteli példa az új eljárás magyarázatául szolgál. 1. Az alapfémet megömlesztjük, mely megömlesztett alapfémet azután desoxy­dáljuk, ami például az oxydhártya lehú­zásával történhetik, mimellett szénsav­gázból vagy afféléből álló födőréteg által újabb oxydképződésnek elejét vesszük. Az alapfémet lehűtés és a hozzájáruló anyag egyidejű hozzákeverése által pé­pes állapotba visszük át és ezen állapot­ban a fémrészecskéket a hozzájárúló anyag részecskéi köré és ezekkel össze­sajtoljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom