74544. lajstromszámú szabadalom • Túláramra működésbe lépő időzetkapcsoló folyadékot tartalmazó és elektromos áram által hevített csövekkel
megszakíttatik, míg ha a folyadék a lievítőszerkezet lehűlése után újból kondenzálódott, akkor a vezető összeköttetés ismét helyreáll. A 2. ábra a leírt kivitelű időzetelem kapcsolásának egy példáját mutatja, A föntiekben leírt (1) időzetelemmel a (3) ellenállás előkapcsolása mellett a maxiin ál kikapcsoló kioldómágnesének (2) csévéje párhuzamosan van kapcsolva, A (3) ellenállás arra szolgál, hogy az (1) elemben és a (2) mágnesben az áramelo&ztást helyesen beállíthassuk. Ha az időzetelem (4) kapcsai között az ellenállás a leírt módon megszakíttatott, akkor a maxiinálkapcsoló mágnese azonnal működésbe lép. Az időzetelemben megszakítandó teljesítmény igen csekély, minthogy a párhuzamosan kapcsolt (2) kioldócséve a feszültséget egészen kis értéken tartja. A megszakítófolyadékot tehát erős fénvívképződés nem piszkítja be. Káros külső befolyások elkerülésére a patront célszerűen a rajzon látható módon zártan képezzük ki. A 3. ábra a találmány tárgyának más kivitelét sízemlélteti, melynél egyetlen (20) hevítőcsövet alkalmazunk. • A csövet alúl a (19) csavar zárja el. A hevítőcső az elpárologtatandó (18) folyadékot tartalmazza. Minthogy a folyadék ezen esetben nem szolgál vezető összeköttetés létesítésére, higany helyett valamely kevésbé jól vezető más elektrolitot is használhatunk. A csőnek nem hevített fölső végén a (17) isizorítószerkezet útján a (23) kontaktus van elszigetelten elrendezve, mely rendes körülmények között nem merül a folyadékba. Ha az elemet a rajta átmenő áram fölhevíti, akkor a folyadék ugyanúgy, mint az első példánál, elpárolog. Minthogy a legnagyobb mértékű fölmelegedés természetesen a két kapocs közötti rész közepe táján lép föl, a folyadék ezen a helyen fog legelőször elpárologni. A keletkezett gázbuborék túlnyomása a még fölötte álló hideg folyadékát addig emeli föl, míg csak a (22) kontaktussal érintkezésbe nem jut Ezáltal az az áramkör, mely a (25) kioldómágnest működésbe hozza, záratik. A 3. ábrán a hevítőcső sugárirányú hőszigetelése nincs föltüntetve, de természetes, hogy ilyen hőszigetelés az 1. ábrán föltüntetett módon minden további nélkül alkalmazható. A 4. ábrán ezen foganatosítási alak olyan további kiképzése van föltüntetve, mely főképpen nagy áramerősségekhez alkalmas. A (.16) hevítőcső itt hullámalakban meg van görbítve ÓSÍ a (24) kapcsok úgy vannak elrendezve, hogy az áram a berendezés három párhuzamosan kapcsolt csövén megy át. Minthogy pedig csak egy összefüggő csövet alkalmazunk, melynek hossza nagyobb, mint az egyes hevítőcsődarabok háromszorosa, a folyadék fölszíne a folyadék elpárol gásánál aránylag nagy elmozdulást végez, úgy hogy ezen elrendezésnél az áram határéitéke különösen pontosan állítható be. A (23) kontaktus és a (25) kioldómágnes elrendezése ugyanolyan lehet, mint a 3. ábránál. Az 1., 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteleknél a találmány értelmében a csatlakoztatókapesok egyike eltolható lehet, oly célból, hogy a ható csőhosszt és ezzel az áram határértékét változtathassuk. A leírt elrendezések minden különösebb nehézség nélkül egészen körülbelül 1000 ampernyi áramerősségekhez használhatók anélkül, hogy a veszteségek egy bizonyos értéknél nagyobbak volnának. Hogy azonban az új berendezést tetszőlegesen nagy áramerősségekhez használhassuk, a vesizteségeket még jobban kell csökkenteni. Míg az áramerősség nem túlságosan nagy értékeinél az árambevezetőkapcsokon át végbemenő hőelvezetés még nem okoz túlságosan nagy veszteségeket, addig ezen veszteségek körülbelül 1000 ampertől kezdve az őszes veszteségek jelentékeny hányadát képezik. A találmány értelmében a kapcsokon át való hőelvezetést teljesen megakadályozzuk. azáltal, bog}' a hevítőáramot a
