74543. lajstromszámú szabadalom • Berendezés földzárlatoknak nagy feszültségű elektromos hálózatokban való elnyomására

3 nél, amennyiben az összes 2K11 kapaci­tást kell számításba venni. A (d) fojtó­csévén átmenő áram, mely a fázis föld­zárlatán ellentétes irányban halad át, értékű. Ha föltételezzük, hogy Je = Jd, a fojtócséve reaktanciája tehát T 2 m Klí akkor a fojtócséve földzárlat esetében az (Ep) feszültség alatt olyan árainoi vesz föl, melynek erőssége a földzárlat­áraméval egyenlő, vagyis a földhöz nem zárt fázisnak a föld felé irányuló egész kapacitásos töltőáramát fölszívja, úgy hogy az a pont, amelyen a földzárlat ke­letkezett, árammentes marad. Háromfázisú hálózatban a földzárlat­áram egy fázis földelésénél Je = 3Ep m KII. Ezen áramot a földzárlati cséve ellenté­tes irányú árama kiegyenlíti, ha a cséve induktivitását az T L_ 3ma Kll egyenlet szerint választjuk meg. Az ilyen induktivitású fojtócséve földzárlat föllépténél a fázisfeszültség alatt állva, a találmány értelmében a fönt megadott földzárlatáramot fölveszi. Ha a szigetelő átütések oka (zivatar, madarak stb.) megszűnik, akkor a föld­zárlat elenyészik, míg a földzárlatáram ezen fölszívása nélkül a keletkező fényív a földzárlatot fönntartaná. A föld felé menő, rendszerint lengő kiegyenlítőáram a földzárlatot szenvedett ponton át csakis azon rövid idő alatt mutatkozik, amíg a töltés alatt álló, földhöz zárt fá­zis kiegyenlítési folyamata végbement. Ez a kiegyenlítés a földzárlat szikrapá­lyáját fölhevíti és ionizálja. Ha a föld­zárlat által keletkező szikra kialvása után a földhöz zárt fázis feszültségei gyorsan az üzemi értékig emelkedik, akkor a szikrapálya előionizálása és föl- I hevítése újabb szikra keletkezését okozza és a játék újból megkezdődik. Az új elrendezés ezt. a veszélyt is elhá­rítja. A hálózatnak a földhöz viszonyí­tott, párhuzamosan kapcsolt kapacitásai, melyek értéke a fönti példában (2K11) a fojtócséve (L) induktivitásával sorba kapcsoltan lengési kört képeznek, mely­nek saját frekvenciája l:2KllL = m, tehát az üzemi frekvenciával egyenlő. Ha a földzárlat okozta szikra elalszik, akkor ez a lengési kör függetlenné válik. Az előzőleg a lengési körre rákényszerí­tett lengés szabad önlengéssé alakul át, mely lassanként megszűnik. Ennek kö­vetkeztében az előbb földzárlatot szen­vedett fázisban a feszültség nem hirte­len emelkedik, hanem a feszültségemel­kedés exponenciális törvény szerint egé­szen az üzemi értékig megy végbe. Ezál­tal a földzárlat helyén új szikra nem lép­het föl-A rendszer természetes csillapító ha­tását esetleg a fojtócsévével párhuzamo­san vagy sorba kapcsolt, illetve a fojtó­cséve részeivel párhuzamosan kapcsolt ohmikus ellenállásokkal fokozhatjuk. A csillapításnak megfelelő wattkomponens ilyen esetekben a földzárlatot szenvedett fázissal azonos fázisú földzárlatáram­ként jelentkezik. A csillapításnak ezen szokásos mód­szereit a találmány értelmében oly je­lentékeny javítás elérésére használjuk, mely egyáltalában nem volt kézenfekvő. Az utánsiető és elősiető wattnélküli áram pontos megegyezésének elérésére a gya­korlati üzemben nehézségeket okoz. A földhöz zárt ponton majd elősiető, majd utánsiető, kis erősségű áram mutatkozik. Az utánsiető áramok induktivitásuk túl­súlya következtében csak nehezen szakít­hatok még önműködően, míg az elősiető áramok esetében a földzárlatot szenve­dett fázis elektromotoros erejének csúcs­értékénél, a zérusponton való átmenetnél igen könnyen következik be. A wattnél­küli elősiető áram önműködő megszakí­tásakor az egész rendszerben egyenfe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom