74529. lajstromszámú szabadalom • Szálló ernyő

Meg-jelent 1921. évi julius hó 12-én. MAGYAR KIRÁLYI |Mgf S7 ARAD ALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 74529. szám. V/h. OSZTÁLY. Szálló-ernyő. HEINECKE MÁRIA SZÜL. THYRNAUER R/m. BIEBESHEIMBEN. A bejelentés napja 1918 augusztus hó 10-ike. A találmány tárgya szállóernyő mindennemű légi jármű, pl. röpülőgép, léghajó stb., valamint lehorgonyzott léggömbök számára. Az ismert szállóernyőktől a találmány tárgya főképen abban különbözik, hogy a szállóernyő a röpülő- vagy lebegőtesttől függetlenül és szabadon van a lezuhanó egyén testén alkalmazva és csupán húzóközeg révén van a röpülőtesttel kapcsolva, amely a zuhanás alkalmával a szállóernyőt szétbontja vagy a szétnyílásra alkalmas helyzetbe hozza. A szállóernyőt a röpülőtesttel összekötő húzóközeg emellett célszerűen oly hosszúra van méretezve, hogy a .szállóernyő csak akkor nyílik szét, ha már teljesen kiszabadult a röpülőtestből. A találmány szerinti szállóernyő tehát nagyfokú biztonság és megbízhatóság szempontjából tűnik ki. Különösen meggátolja, hogy a szállóernyő a lezuhanás alkalmával a röptilőtesten vagy az ezzel összefüggő részeken megakadjon és ezáltal hatásában gátoltasselc. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának egy példaképem megoldása van föltüntetve. 1—6. ábra a szállóernyő működését mutatja röpülőgépről való lezuhanás közben. 7. ábra a zuhanó embert mutatja a szállóernyővel a zuhanás más módja mellett. 8—10. ábra a szállóernyőt összehajtás és tartóban való elcsomagolás közben ábrázolja távlati képben. 11. ábra a szállóernyőt tartalmazó tartó alaprajza részben eltört födéllel. 12—14. ábra a szállóernyő zuhanás közben különböző beállásaiban. A szállóernyő lényegében a tulajdonképeni (1) ernyőből áll, amely az alul a (3) gyűrűben összefutó és a lezuhanó egyén (5) övével egy vagy több zsinór révén összekötött (2) zsinórokkal van ellátva (5., 6. és 11. ábra). Az (1) szállóernyő fölül a (6) légnyílással van ellátva. A szállóernyő fölső végétől ezenkívül a (7) zsinór veszet le, amellyel a zuhanás közben ,a szállóernyő szélességét és beállítását szabályozni lehet (12—14. ábra). Ha a szállóernyő fölső végét lefelé egészen behúzzuk (13. ábra), úgy a levegő oldalt kisiklik az ernyő alól és a szállás sebességet növeljük. Ha ellenben •a szállóernyő fölső részét a (7) zsinór segélyével csak részben húzzuk be (14. ábra), úgy a (6) nyílás körül képződő gyűrűalakú térben a levegő megreked és a zuhanást fékezi. A lezuhanó egyén tehát a (7) zsinór segélyével a leszállást gyorsíthatja vagy lassíthatja. Ez különösen földreszálláskor igen fontos, hogy a szél által hajtott leszálló egyén esetleges akadályokon túlröpülhessen és a földreszállás helyét megválogathassa. A szállóernyő fölső végével kívül a (8) húzózsinór van összekötve, melynek másik vége a röpülőtesthez van erősítve. A (8) húzózsinór a szállóernyő fölső végével célszerűen gyengébb (9) (11. ábra). A szállóernyő rendesen a (10) burkolatba van elcsomagolva, mely pl. merev tartályból vagy Szövetzsákból állhat, mely a (11) kötél útján (11. ábra) a lezuhanó egyén övével van összekötve. A föltüntetett megoldásnál a (10) tartó még a (12) födéllel van ellátva, mely a (9) szakadózsinór keresztülbocsátására a (13) középnyílással van ellátva. Elzárás céljából a födélen és a tartályon a (14) fülek vannak alkalmazva, melyeken megfelelően meggörbített (15) drót van áthúzva. A (15) drót közepén a (16) gyűrű van alkalmazva, amelyhez egyrészről a röpülőgéppel összekötött