74524. lajstromszámú szabadalom • Könyvszerű számoló regiszter

Megjelent 1919. évi julius hó 12- én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74524. szám. IXa/b. OSZTÁLY. Könyvszerű számoló regiszter. CZIPOTT GÉZA BANKFŐTISZTVISELŐ BUDAPESTEN. ; ' A bejelentés napja 1918 julius hó 24-ike. Jelen találmány tárgya olyan számolóeszköz, mellyel (bármily nehéz szorzási vagy osztási föladatok (az „egyszeregy" tudása nélkül, csupán könnyű összegezésekkel) gyorsan és hibátlanul oldhatók meg. Ezen könyvszerű számolóregiszternek legfontosabb alkatrésze azon ú. n. „számlaptömb", mely az 1. ábrán előnézetben, a 2. ábrán oldalnézetben látható és melyből (a szerint, hogy hány szorzandó számjegynek megfelelő nagyságúra van ez a könyv berendezve) például öt, tíz, tizenöt darab van sorba egymás mellé (a 4. ábra szerint) a könyv alsó (A) tartólapjára (az alsó táblájára) alkalmazva. Az 1—3. ábrán föltüntetett, hosszúkás l(pl. 15 X 200 milimeteres) számlaptömb mindegyike egyformán tizenegy-tizenegy lapot tartalmaz. És pedig fölül egy teljesen üres és tiszta (B) takarólapot, mely az 1. ábrán fölhajtottan látszik és; ez alatt, tíz darab egyforma széles, de (pl. y2

—1/2 cm.-rel) fokozatosan hosszabbodó (G) számlapot. E számlapok egyenkint az (a) fejeiken a számsornak egy-egy tagjíáv;al, vagyis az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 0-ás számmal, továbbá a (b) törzsükön sötét alapon 16 darab, a lapszéleinél bővülő, világos félbab-mezőkön, nyolc sorban, a mindenkori fejszámoknak 2—9-celi szorzataival (egyszeregyeivel) és végül a fejszámok szerint fokozatosan hosszabbodó lábaikon s a fejszámokkal mindig egyező, kisebb (c) regisztráló számjegyekkel vannak megnyomtatva. Amidőn tehát egy ilyen számlaptömböt nem a (B) takarólapnál nyitunk ki, hanem például (mint a 3. ábrán) a (c) „5"-ös regiszterénél, akkor ezen a tömbön már nemcsak a (B) takarólap, hanem- azzal együtt még négy számlap is, tehát összesen már öt lap van fölhajtva úgy, hogy simán,, fekve az „5" számlap az itt pl. már cirka 23/2

cm.-re megnyúlt (c) regiszter láibával látható. A 4. ábra ezen találmánynak egy öt számlaptömbös példányát előnézetben és az 5. ábrán ugyanezt a példányt metszetben mutatja. Itt megemlítendő, hogy az (A) tartólap oldalán II—IX-ig menő római számok vannak elrendezve, melyek a szorzó számjegyeit képviselik és a szorzandónak (melynek jegyeit viszont a számlaptömbök kinyitásából előálló fej számok mutatják) egy számjeggyel való szorzásnál mindjárt az egész eredményt, míg több számjegygyei való szorzásnál a megfelelő részleteredményt, t. i. a részletszorzatot mondják