74504. lajstromszámú szabadalom • Nyíllövedékek kihajítására való lőporos löveg

Megjelent 1919. évi július hó 12-éii. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74504. szám. XlX/b. OSZTÁLY. Nyíllövedékek kihajítására való lőporos löveg. EHRHARDT & SEHMER A.-G. M. B. H. CÉG SAARBRÜCKENBEN MINT EHRHARDT & SEHMER G. M. B. H. SAARBRÜCKEN-SCHLEIFMÜHLENI CÉG JOGUTÓDJA. A bejelentés napja 1918 május hó 4-ike. Elsőbbsége 1917 január hó 11-ike Bár a nyíllövedékek, főleg a szárnystabilizátoros aknák, a kiilső ballisztika szempontjából részben tetemes előnyökkel járnak a más módon stabilizált lövedékekkel szemben, mégis alkalmazásuk eddig tetemes nehézségekbe ütközött, mert a szokásos kiképzésű lövegben történő elsütésükkor a stabilizátor ama számtalan explozióhullám hatáskörében fekszik, mely hullámok a kihajító töltés kikapcsolásakor lépnek föl. Csak ha igen ellenállóképesnek szerkesztjük a szárnystabilizátort, képes az igénybevételnek megsérülés nélkül ellenállani. Ekkor azonban a szárnytestek olyan vastagságúak lesznek, hogy a fölületeknek levegővel való táplálására szükséges légcsatorna igen kicsiny lesz és a szárnystabilizátor nagy súlya a lövedék súlypontját kedvezőtlenül messzire tolja el a lövedékcsúcs mögött. Az irodalomban gyakran található idegenkedés a nyíllövedékektől bizonyára főleg azokon a kedvezőtlen tapasztalatokon alapszik, melyeket a túlságos gyönge szárnyak megsérülése és a külső ballisztikának ezáltal előidézett befolyásolása okozott. A jelen találmány szerint a gyönge szárnytestek dacára a nyíllövedékek biztos kihajítása válik lehetővé azáltal, hogy a lőporelégési kamra és a lövedéktöltőtér közé olyan szervek vannak beiktatva, melyek a lőportöítés kikapcsolódása közben ezt a két teret elválasztják egymástól, azután azonban nyílt kapcsolatot hoznak létre a két tér közt a kihajítási teljesítményhez szükséges energia átvezetésére. Ismeretes már ilyen fajtájú szerveknek eltörő lemezek alakjában a lövedéktöltőtér és az elégési kamra közé való beillesztése. Az ilyen szerkezeteknek azonban az a céljuk, hogy a kihajító töltést a kikapcsolódás közben mesterségesen eltorlaszolják, mert a kikapcsoló nyomás és a kikapcsolási sebesség épúgy. mint a rendelkezésre álló energia nagysága igen nagy mértékben függ ama nyomástól és hőfoktól, mely alatt a kikapcsolódás történik. Az ilyen eltörő lemezek azonban az ismert kivitelekben a jelen esetben nem jöhetnek szóba, mert a törőlemez elhajított darabkái a szárnyakat még súlyosabban megsértenék, mint azt az explozióhullámok tenni képesek. A találmánynak alapul szolgált megfigyelés fölhasználására alkalmas eszközök azonban többféle tekintetben rendelkezésre állanak. Nem áll pl. semmisem út-