74498. lajstromszámú szabadalom • Papírgép síkszitával

Megjelent 1919. évi július lió 145-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74498. szám. XIII/a OSZTÁLY. Papirgép síkszitával. TÜRK G. M. B. H. CÉG HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1918 március hó 6-ika A papírgyártásnál sokféle nehézséggel kell ínegkiizdeni, ha arról van szó, hogy keskeny papirszalagocskákat oly módon állítsunk elő, hogy szélességük már közvetlenül a rostpépből való nyerésnél határoztassék meg. Hzen nehézségek különösen hosszú rostos és ú. n. rideg papíranyagnál adódnak. Az eddig ezen téren ] tett javaslatok abban állottak, hogy a szitákat, amelyeken a rostanyagokat képezzük, át nem bocsátó szalagokkal látjuk el, hogy a papíranyagnak ezen helyekhez való hozzátapadását megakadályozzuk. Körszitás papirgépeknél ezen részekrebontás minden további nélkül keresztülvihető, síkszitás gépeknél azonban nehézségek merülnek föl annyiban, hogy nem látszik lehetségesnek a gép fémszitáit igen sok szita tönkretétele nélkül, át nem bocsátó, beszőtt vagy egyébként fölhelyezett szalagokkal ellátni. A körszitás hengeres gépeknél ezen nehézség ugyan nem forog fönn, de ezeknél az anyagnak a szitafölületen való fölvétele csak egész különösen előkészített anyagoknál sikerül. Minden esetben, különösen pedig a beszőtt vagy a síkszitán más módon létesített át nem bocsátó szalagok hiányos elrendezésénél lehetetlen elérni, hogy a szalagocskák szélei simák, pontosan határoltak legyenek; ezen szalagok gyakran átmennek egymásba, különösen, ha arra törekszünk, hogy a gép szélességét a lehetőség szerint kihasználjuk és ennek folytán az át nem bocsátó helyeket aránylag keskenyre készítjük. Oly kísérletek is történtek már, hogy a szalagocskák határolását azáltal idézzük elő, hogy az egész bundaszélesség beosztását vízsugarakkal eszközöljük. De ezen kísérletek sem jártak gazdasági sikerekkel. Jelen találmány értelmében az előbb említett hátrányok azáltal kertiltetnek el, hogy a síkszita megtartása mellett lamellaszerűen összetett keskeny korongok sora kerül alkalmazásra, mely korongok a teknővé kiképezett fémszövetre derékszögben fölfektetve azt sávonkint úgy födik be, hogy a fölhelyezett papíranyag csak az ezen szalagoktól ment közbenső terekben tapadhat az előremozgó fémszövethez. A fémszövet tehát az említett korongokat a hozzátapadó rostszalagokkal együtt hagyja el, melyeknek igen sima és pontosan egyenletes szegélyük van.