74483. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú elektromos gép

— 3 — lenti; ez a mező viszont 90"-kai halad a (II) sugár előtt. A (II) sugárnak azok az ampermenetek felelnek meg, melyek normális üzemi állapotban a (III) mezőnek egyensúlyban tartására szükségesek. Az (V) sugár a (II) sugár áramától részben vagy egészen átfolyt ellenkompenzációt jelképezi, Ha a gép iii esjárásátő! indulunk ki, akkor a következő jelenség lep föl. A (III) sugár zérus. A primergerjesztés, amely az (I) és (IV) sugarak által van adva, a (li) mezőt abnormálisan nagyra növesztené és ezzel megfelelően nagy áramluxust hozna létre, ha ezt az (V) ellenmező melyet a (II) mező árama gerjeszt, megengedné. Ha az XV) mezőt ép oly nagyra választjuk, mint a (IV) mezőt, akkor a gerjesztés számára a primer részen csupán az (!) sugárnak megfelelő mező marad. Ez a mező azonban a (II) sugár normális nagyságának és eszerint üresjáráskor a normális feszültségnek felel meg. Nem szükséges tehát az (V) mezőt ép oly nagyra venni, mint a (IV) mezőt, minthogy üresjáráskor a feszültség aggodalom nélkül egy kissé nagyobb lehet. Az ily módon gerjesztett gépnél tehát nem mutatkozik az a hiba, hogy a feszültség üresjáráskor a rendes feszültség 4—5-szörösére növekszik, minthogy az ellenkompenzációval egészen hatalmunkban van, hogy a gyakorlatilag fönforgó viszonyoknak megfelelően a feszültséget üresjáráskor tetszés szerint növeljük. Ha a gépet megterheljük, akkor következő eset lép föl: Mindenekelőtt a képződő (III) terciermező az (I) és (IV) primerrnezőt és ezáltal a (II) mezőt is gyöngíti. Ezáltal a (II) mező árama által átfolyt (V) mező tekercseinek a mágnességét megszüntető ereje csökken, úgy hogy az (I) mezőn kívüi még a (IV) mező egy része is megmarad a primergerjesztés számára. Ha a viszonyokat úgy választjuk, hogy az (V) mező a (IV) mezőt pontosan normálisan egészen megterhelt gép esetén kompenzálja, akkor a gépet csak kevéssel lehet a felén túl terhelni. Ez a következő megfontolásból adódik ki. Ha a (III) mező fél nagyságát elérte, akkor a primergerjesztésboi az (I) mezőn kívül még a (IV) mező fele van meg. Minthogy a (III) mező fél nagysága számára a (II) mezőnek szintén csak a fele szükséges, természetesen az (V) mező ellenhatása is csak fél akkora úgy, hogy a teljes (I) mező áll rendelkezésünkre a (Ii) mező gerejsztéséhez, amiáltal utóbbi mező nem egészen csökken fél nagyságára, azaz más szóval a gépet valamivel a felén túl terhelhetjük meg. A viszonyok azért lesznek még jobbak, mert a (II) mezőtől származó áram nem egyenes szerint esik, hanem görbének megfelelően csökken úgy, hogy a terhelés körülbelül a normális érték %-ára emelhető. Ha attól a föltételtől eltekintünk, hogy a feszültségnek üresjáráskor nem szabad nagyobbnak lenni, mint a terhelés esetén, ami általában lehetséges, minthogy gyakorlati viszonyoknál nem lényeges, ha a feszültség üresjáráskor 10%-kal nagyobb is, mint teljes terhelés esetén, úgy még jobb viszonyokat kapunk, mert ekkor a terhelést az egész terhelés % részével növelhetjük. Ha azonban a primergerjesztéshez egy gyönge (VI) pótmezőt adunk (3. ábra) kompoundgerjesztés gyanánt, amely a (III) terciermező használati áramától vagy annak egy részétől származik, akkor a gép által szolgáltatott üzemáram még hiányzó részét is hasznosíthatjuk. A viszonyokat ekkor természetesen úgy kell megválasztanunk, hogy ez a pótgerjesztés ne a (III) mezövei arányosan, hanem a (II) mezőnek hiperbola szerint változó áramától függően növekedjen. Ily módon oly gépet kaphatunk, mely állandó áramra és állandó feszültségre dolgozik, aszerint, amint az (V) mező ellenkompoundálását és az utóbbitól függően a (VI.) pótmezőt választjuk, vagy pedig a (VI.) pótmezőt egészen el is hagyjuk. Ha a (III) tercier mező a növekedő fordulatszám folytán nagyobbodik, akkor természetesen a már leírt hatás lép föl. A növekedés csupán addig haladhat, míg a primer gerjesztés összege (IV) és bizo-