74470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés takarmányok előállítására növényi anyagokból, mint szalmából, vagy máseffélékből

— 2 foszlatva. Ha a szétfoszlatást e mellett úgy lehet foganatosítani, hogy nemcsak az egyes rostokra való szétbontás megy végbe és a rostok, úgy mint a papírgyártásnál kívánatos, lehető hosszúságban megtartatnak, hanem azok még amellett lehetőleg megtöretnek és megrövidíttetnek, akkor ez a takarmány emészthetőségére nézve csak előnyös. A föltárt anyag emészthetőségének mechanikai szétoszlatás által való fokozása azon a sajátságos emésztésen alapszik, amelynek a sejt az állati gyomorban alá van vetve. Az emésztés u. i. nem az emésztési nedvek segélyével történik, hanem baktériumok tevékenysége útján. Ezeknek tevékenysége annál hatásosabb lehet, minél nagyobb támadási fölületet nyújtunk azoknak. Ez pedig pl. öt rostszálat tartalmazó rostkötegnek ezen öt egyes szálra való bontása által huszonötszörösen nagyobbodik. Kísérletek igazolták, hogy 9% marónátronnal föltárt szalma mechanikailag jól szétfoszlatott alakban kb. 25%-kal jobb takarmányozási eredményi adott, mint az a takarmány, amelyet utólag nem kezeltünk mechanikailag. A 9% alkálival föltárt és mechanikailag utókezelt szalma emészthetősége éppen olyan nagy volt, mint a 15% alkálival föltárt és mechanikailag utókezelésnek alá nem vetett Szalmáé. A kémiai föltárásnak a mechanikai szétfoszlatással való kombinációja utján lehetséges tehát tetemes menynyiségű alkálit megtakarítani. Amint már fönt említettük, ezáltal egyidejűleg a termelési hányad is lényegesen javul. Míg u. i. 100 kg. szalmának 15% alkálival való főzésénél csak 50—52 kg. takarmányt kapunk, addig 9% alkálival főzve 60—65 kg. takarmány kapható. Hasonlóak a viszonyok, mint a szalmánál, a takarmányok előállítása tekintetében más növényi anyagokból ezeknek kémiai föltárása útján. Fát is lehet ilyen mó-* don igen jó eredménnyel a takarmányfélék előállítására fölhasználni. Legcélszerűbb a aját már a kémiailag ható oldat behatása előtt lehetőleg jól szétaprítani. Ezért is a fűrészpor és forgács rendkívül előnyös kiindulási anyag az ilyen fajta takarmányok előllítására. Ez könnyen érthető, miután a fűrészpornál a növényi rost megfelel a fönt említett azon föltételnek, hogy nemcsak a rost teljesen szabaddá van téve, hanem az lehetőleg meg is van rövidítve. Ez a szétosztás nem lehet sohasem túlságos finom. Mindenesetre arra kell törekednünk, hogy a szétosztást annyira vigyük, hogy a kapott növényi anyag papír vagy kéregpapír földolgozására már ne legyen alkalmas. A rajzon a találmány tárgyát tevő eljárás foganatosítására alkalmas készülék vázlatosan van föltüntetve. A zárt vagy nyílt (a) edényben, amely tetszésszerinti alakú lehet és amely tetszésszerinti berendezéssel van ellátva tartalmának fölmelegítésére és annak föltárás közben való mozgatására, a növényi anyagokat megfelelően fölmelegített főzőlúg behatásának tesszük ki és addig hagyjuk ott, míg a növényi rostok majdnem teljesen föltáratnak. A főzött anyag most (b) tartályba jut, amely alkalmas berendezéssel van ellátva a főzőlúg kimosására; innét az anyagot a (c) készülékbe juttatjuk, ahol a növényi rostot sajtolás, centrifugálás útján vagy más módon a mosóvíztől lehetőleg megszabadítjuk. Az utána következő (d) készülékben a kezelt növényt valamely módon aprítjuk. Az aprítás lehetőleg tökéletes legyen és pedig akképen, hogy az egyes rostok lehetőleg födetlenné tétessenek. Ha emellett a rost szétdarabolása következnék be, az semmiesetre sem árt. Készülékek, amelyek az ilyen célokra alkalmasak, már ismeretesek és a technika más területein használatban vannak. Hivatkozunk csak az ismeretes pépmalomra, a papírgyárak raffinőrjeire, a verőmalmokra és a köllerjáratokra. Tévedések elkerülése végett megjegyezzük, hogy a nedves aprítás úgy a sajtolás előtt, mint az után, illetve a mosóvíz eltávolítása előtt és után foganatosítható.