74470. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés takarmányok előállítására növényi anyagokból, mint szalmából, vagy máseffélékből

"VI égje lent 1919. évi jnlius üó 12-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74470. szám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés takarmányok előállítására növényi anyagokból, mint szalmából vagy másefféléből. D" OEXMANN HENRIK IGAZGATÓ BERLINBEN. A bejelentés napja 1917 augusztus hó 2-ika. Elsőbbsége 1915 március hó 13-ika. Ismeretes, hogy növényi anyagokból takarmányokat lehet előállítani, ha ezeket az anyagokat bizonyos, kémiailag ható oldatokkal hideg vagy meleg állapotban kezeljük. Eddigelé azonban abban a föltevésben, hogy az erősebb kémiai behatás káros, az oldatokat csak addig engedték a növényi rostra hatni, amíg ez a ligninnek még meglehetős? nagy részét tartalmazta, tehát csak részben volt föltárva. A növényi rost ennek folytán még megtartotta azt a jellegzetes struktúráját, amellyel a föltárószer behatása előtt bírt úgy, hogy tehát az egyes rostok nem voltak teljesen az őket körülvevő kérgesedésektől megszabadítva. Az ilyen takarmányok, ha azok pl. szalmából készültek, olyan tápértékkel bírtak, amely körülbelül a széna tápértékének felelt meg. További tudományos és gyakorlati kísérletek már most arra a megismerésre vezettek, hogy a papírgyáraknak 25% alkálival készített szalmaanyaga megközelítőleg olyan takarmányértékkel bír, mint a keményítő. Később arra a megismerésre jutottunk, hogy ezen két emésztési fok között az emészthetőség nagysága a kémiailag föltárt sejtanyagtartalmú anyagoknál megközelítőleg arányos az alkalmazott alkáli mennyiségével. Az alkáli mennyiségének növelése által fokozható tehát a takarmány emészthetősége, ezzel azonban csökken a termelési hányad. Amíg 4% alkálival való főzésnél és rákövetkező mosással 80% termelési hányad bőven elérhető, addig az 25% alkálival való főzésnél 40—45^-ra csökken. Ez a tény azon alapszik, hogy az ilyen erős lúgok az anyagnak egyes rostokra való messzemenő oldását eszközlik, ezek a legfinomabb részek tehát a lúggal érintkezésbe jönnek, miáltal a takarmány gyanánt értékes anyagoknak nagy része oldatba megy. Föltaláló már most azt találta, hogy ugyanolyan jó emészthetőséget, mint ami • lyet a legerősebben főzött anyagoknál, elérhetünk akkor, ha a főzést kb. csak 8—10% alkálival, túlságos nyomás elkerülésével csak addig folytatjuk, míg a kérgesedések megközelítőleg teljesen föloldódnak, azaz a kimosott anyag pl. floroglucinnal és sósavval már nem ad lignin reakciót és ezen anyag, amelynél az egyes rostok még erősen összefüggnek, mechanikai úton lehetőleg teljesen szét van