74461. lajstromszámú szabadalom • Egymást keresztező be- és kilépési élekkel bíró lapát axiális gőz- és gázturbinák részére

kiviteli alakját fogjuk a következőkben ismertetni. Az 1—3. ábrákon egy (1) hosszúságú, (D) akcióátmérőhöz tartozó, egymást keresztező be- és kilépő élekkel bíró, egyenletes erősségű (ill. állandó keresztmetszetű) hengeres lapát egy példaképem alakja látlétható. Az 1. ábira oldalnézete, a 2. ábra fölülnézete, a 3. ábra pedig hátsó nézete a lapátnak. Az (a) csúcsnak és a (b) talpnak a keresztmetszetei egy és ugyanazon hengeren feküsznek, melynek eredeti (c) alapmetszete a 4. ábrán van föltüntetve. Ebből az alapmetszetből az (e, e) alkotók irányában van a henger húzás, préselés, marás által, vagy hasonló módon előállítva. Maga a lapát a 3. ábrán látható (d, d) vonalak irányában az (e, e) alkotók irányához képest 5-szög alatt el van hajlítva és ennek a (c) alapú hengernek a palástjából van kivágva. Az ekkép előálló (fl, f2) és (gl, g2) lapátélek egymást keresztező csavarvonal daraboknak, vagy egyeneseknek a részei, aszerint, amint a (c) alapmetszetet választjuk. A csavarvonal emelkedése olyan nagynak választandó, hogy a csavarvonalak az egyenestől ne nagyon különbözzenek. Ezenkívül az (xl és a2) belépő szögek is megfelelően marandók. Az (al és «2) belépő szögek a csúcstól a lapát tövéig azonosak, vagy változóak lehetnek, aszerint, amint a futókeréknél a kerületi sebességnek a gőzsebességhez való viszonya változik. Egyidejűleg változnak a belső (yl, y2)-szögek is a csúcstól a tőig úgy, hogy a belépési oldalon az él metszőszöge (S = Y—«) állandó, vagy változó lehet. Éppígy a ((51, (52) kilépési szögek is lehetnek a csúcstól a tőig állanldóak, vagy változóak. Az állandóságot a (c) alapkeresztmetszetnek olyan megválasztásával érhetjük el, ahol a hengerpalástnak a kilépési oldalán egy meghatározott (h) hosszúságú érintői irányú toldaléka van. Ilyenfajta, egyenlő (s) vastagságú, ill. állandó keresztmetszetű lapátok alkalmazhatók általában a vezető lapátoknál és csekély kerületi sebességű turbinák futólapátjainál abban az esetben, ha a lapátok hoszszúsága nagy, az akciósugár pedig kicsi, pl. hajtóturbináknál. Gyorsan futó, nagy kerületi sebességű turbináknál, tekintettel a nagy igénybevételekre, megközelítőleg egyenszilárdságú lapokat kell használni, amelyeknél a keresztmetszet a csúcstól a tőig lényegesen, (sl-röl s2-re) növekszik. Ilyen kivitel van az 5—12. ábrákon szemléltetve. A keresztmetszet növelése vagy a homorú oldalon (5—8. ábra), vagy a hátsó, domború oldalon (9—12. ábra) történik, vagy megosztva mindkét oldalon. Az 5—8. és 9—12. ábrák beosztása azonos az 1—4. ábrákéival. Az («) belépő és a (|5) kilépő szögek itt is megfelelően marhatók. A lapátfölületek részei ennél is ferde henger, vagy kúpfölületen feküsznek. Azonos lapátalakok jönnek létre akkor is, ha meghatározott (1) hosszúságú, állandó vagy változó szélességű, tetszőleges (a) keresztmetszetű sávokat (13. ábra) egy tetszőleges alapú egyenes vagy ferde hengerre, kúpra, ill. hasonló forgásföl ületre fölcsavarunk, amely eset a legegyszerűbb körhengerre vonatkoztatva a 14. és 15. ábrákon van föltüntetve. Mindezen lapátoknál a belső, ill. külső profilvonal, vagy a be-, ill. kilépő él, esetleg a lapát mindkét éle sugárirányban állhat, ami célszerűen a lapáttalp megfelelő elhajlításával érhető el. Nagyon nagy igénybevételek esetében a lapát talpa lényegesen megvastagítható (5. és 9. ábra), mikor is annak hátsó oldala tetszőlegesen alakítható. Ezek az új kiviteli alakok az eddig ismert lapátokkal szemben futókeréknél a következő előnyöket mutatják: A gőznek erős szétterülése mellett is végig egyenletes gőzvezetés, a helyes kilépési szögnek betartása, nagyobb lapátosztás lehetősége, | mely megközelítőleg teljesen független a