74454. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadéktömegek mérésére és regisztrállására mérőedényben vezetett úszó- és számláló segélyével

megemelése által az (r) rúdnak a (60) emelőhöz való ütközését létesítette. A csak lefelé rekesztő (c) kilincs kikapcsolása csak akkor történik ismét, ha a (v) futó­súly megemeltetik és a (60) emelő a me­rev (63) tövisbe való ütközés által átvezé­reltetett, í 11 _ a második billenő helyzetbe dobatott. Mivel a (c) rekesztőkilincs beiktatására a (T) úszónak bizonyos, akár kismértékű mozgása szükséges, az úszó a feléje moz­gatott futósúly rögzítésének pillanatában, nem a tényleges folyadékmennyiséget fogja jelezni. Mivel azonban az az út. mellyel a (T) úszót a (v) futósúly megállí­tására a folyadékba kell szorítani, főleg az (R) segédúszónak előbb említett elrende­zése folytán mindig állandó marad, ez a hiba igen egyszerű módon, a számlálómű­nek bizonyos értékkel való előremozgatá­sával egyszer s mindenkorra megjavít­ható. Az (R) segédúszó elrendezésének tulaj­donképeni célja, hogy megakadályozza a tulajdonképeni (T) úszó vagy kiszorító adatainak, illetve állásának csalárd módon való megterhelés folytán való meghamisí -tását. Ezen célból a tulajdonképeni (T) úszó úgy van méretezve, hogy úszó állapotban csupán kb. 1 cm.-rel nyúlik ki a folyadék­fölszin fölött. Az előbbiek szerint akkor, amikor a (T) úszót 1 cm.-rel szorítjuk be a folyadékba, az (R) segédúszó 10 cm.-rel fog fölfelé szökkenni és a (v) súly a (60) és (R) szervek megfelelő beállításánál fog megállni, ha az úszó azzal az 1 cm.-rel, mellyel a folyadékból kinyúlik, lefelé szo­ríttatott. Tegyük föl, hogy a (T) úszó valamely csalárd jelzés föltüntetésére megterhelte­tett volna és a hatás könnyebb megérte­tésére vegyünk föl egy közép- és egy ha­tárhelyzetet; legyen pl. a terhelés olyan, hogy az úszó csak K- cm.-rel áll ki a fo­lyadékból. Ennek következménye az, hogy miután az úszó már önsúlya folytán 34 cm.-rel sülyedt be a normális fölött, az (R) segédúszó vár kezdettől fogva is ki­nyúlik és 5 cm.-rel magasabban áll és hogy ily módon a (v) futósúlynak a (T) úszót már csak X cm.-rel kell lenyomnia, hogy az (R) segédúszót teljes magassá­gára emelje. így tehát a futósúly, a csa­lárd terhelés ellenére, abban a pillanatban fog rögzíttetni, melyben a (T) úszó 1 cm.­rel a helyes kezdő állása alatt áll. Kitűnik ezekből, hogy az úszó terhelése a helyes jelzést nem változtathatja. Ugyanazok a viszonyok fognak föllépni, ha a (T) úszó úgy van megterhelve, hogy oly értékkel siilyed be, mely a 0 és 10 cm. határok kö­zött fekszik, amiből világos, hogy vala­mennyi többi terhelési nagyság a készü­lék helyes jelzéseire semmiféle befolyást nem gyakorolhatnak. A határesetben vagy azon túl, vagyis akkor, amikor a (T) úszót úgy terheljük meg, hogy egész kinyúló részével sülyed be, a folyadékban fog úszni, illetve a fo­lyadéknak a mérőedénybe való betöltésé­nél egyáltalában nem emeltetik meg; leg­mélyebb helyzetében fog megmaradni és ennek következtében egyáltalában nem fog mérést jelezni, illetve 0-át fog mutatni. Az (M, m) állítóemelő I. útszakasza be­futásának kezdetén az (n) állítótengely hatására, mint már ismertettük, a (K) töl­tőcsappanytú ledobatott. Az alsó (45) for­gattyúrúd (15. ábra) a kifolyó szelep (h) rúdjának (50) nyomóemeltyűjére fölsza­lad és az egész (44, 45, 48, 49, k, s,) emelő­rendszert a (46) vonszolókilincs elrete­szelte. Miután a két (Z) betühenger mozgása a (v) futósúly lefelé mozgásának mértéké­ben megy végbe, előfordulhat, hogy a (Z) betükerekek osztásuknak nem teljes többszörösével állíttattak el és hogy en­nek következtében a figyelembe jövő be­tűk még nem álltak be egészen párhuza­mosan az (x) táblácskák által megállapí­tott nyomóföltilethez; ezen pontos beállí­tás létesítésére (4, 24 és 26 ábra) a (Z) be­tiihengerek (z) tengelyére (70) csillagke­rék van fölékelve, melynek osztása a (Z) betiihengerek osztásával azonos és mely­nek következtében 61 foga van. Ezen (70)

Next

/
Oldalképek
Tartalom