74453. lajstromszámú szabadalom • Csipkefüggöny verőgép

_ i -összekötött Jacciiiard-gépnek valamelyik platinazsinórja elszakadt. A berendezés úgy van létesítve, hogy a munkás a Jacquard-zsinórnak szakadásá­ról elég jókor értesül és így megakadályoz­hatja, hogy a szánok zsinórszakadás kö­vetkeztében hibásan ne szaladjanak. A csatolt rajz jelen gép berendezésének vázlatos képét tünteti fel. Az 1. ábra a gép lényeges részeinek függé­lyes metszete, a 2. ábra pedig vízszintes metszetben a vil­lamos cSengőmünek berendezését mutatja. A gép, tekintettel arra az elemre, mely a szánokat az egyik fésűből a másikba viszi, a Leaver-gépek rendszeréhez tartozik. Ennek megfelelően a szánátvezetést két' (18, 19) fogósín (1. ábra) végzi. A gép két Jacquard-géppel van ellátva, melyek közül az egyik a gép mögött és fölött alkalmazott, a szánkiválasztó vezeté­sére szolgáló szövő Jacquard-gép, a másik pedig a jobb végén alkalmazott, a fonal­irányítók vezetésére szolgáló -Faller- (drop­per)-Jac<iuard-gép. A gép négy (1, 2, 3, 4) szánfésűvel van ellátva. A két belső szánfésű között a (24) szálirányítók részére szabad tér van. A két belső szánfésű mozdulatlanul szi­lárdan van az állvánnyal összekötve, a két külső szánfésű pedig sarukba van be­ágyazva és hosszirányú mozgatásukra lép­csős tárcsák szolgálnak, melyek a két vég­tartón kívül vannak alkalmazva. A saruk oly alakkal bírnak, hogy a szánfésiik fésű­pálcáit nem érintik. Nemcsak alul, hanem oldalfalaikban is golyókon vannak ágyazva, melyek a fésűrudaknak érintke­zését a saruknak falaival megakadályoz­zák. A fésűrudaknak ezen közvetlen golyós alátámasztása & oldaltvezetése által a szánfésű eltolásához szükséges erőt a leg­kisebbre redukáljuk. A munka kezdetén valamennyi (5) szán (1. ábra) a két belső szánfésű között úgy­nevezett kiválasztóhelyzetben egysorban fekszik, mely helyzetben a szánokat a (18, 19) fogósínek tartják. A szánok alsó felületükön és pedig hátsó felükön egy kivágással (alsó szánkivágás­sal) vannak ellátva, melyek a (6) szánki­választó egyik, függélyesen álló végének fejét befogadják. A (6) szán ldvál asztok a hozzátartozó Jacquard-gép által nyert mozgásuknak megfelelően a szánoknak egy részét előre­tolják és azokat a mellső (1) szánfésűnek való átadása és így a mellső helyzetben való vitel céljából a (18) fogósínnek adják át, a szánoknak egy másik részét a közép­állásba hozzák, vagyis abba az állásba, amelyben a két belső (2, 3) szánfésű között a középen vannak, a szánoknak egy har­madik részét végül a hátsó (19) fogósínhez vezetik, mely a neki átadott szánokat a hátsó (4) szánfésűnek adja át ós így a külső, hátsó helyzetbe viszi. Ha a szánok külső helyzetükbe érkeztek, a külső szán­fésű által és ezekkel együtt egy szántávol­sággal a hosszirányban elállíttatnak. A mellső fésű a páratlan számú eltolásoknál a neki átadott szánokat jobbra, a hátsó fésű pedig balra állítja el. A páros számú eltolásoknál az elállítás a fordított. A szá­noknak a kiválasztó helyzetbe való vissza­térése után a külső fésűk is mindenkor kezdeti helyzetükbe visszatérnek. A szánok mindenkor egyidejűleg mozog­nak külső helyzetükbe. Valamennyi ezen külső helyzetbe vitt szán ebből a helyzet­ből ismét egyidejűleg jön vissza a kivá­lasztó helyzetbe, ahol a belső szánfésük között visszamaradt nem dolgozó szánok­kal egysorba sorakoznak. A (18, 19) fogó­sinek, mihelyt befelé mozgatásuknál az ál­taluk vezetett szánokkal a nem dolgozó szánoknak orra elé érnek, a szánfogak fölé megemelkednek, hogy a szánokat tovább haladásuknál meg ne sértsék. Mihelyt a szánok a kiválasztóhelyzetbé jutottak és ebben a helyzetben a szánkiválasztók a szánoknak alsó kivágásába behatoltak, a fogósinek kifelé a szánoktól elmozognak, hogy a szánoknak a szánkiválasztók által való elállítására helyet adjanak. Mihelyt a szánokat a fogósinek ismét megfogták,

Next

/
Oldalképek
Tartalom