74448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence fémtömböknek vándortüzzel való izzítására

— 2 — munkatérhez, külön-külön szabályozhassuk, vagy szükség szerint megszüntethessük a levegő.- illettve gáz hozzájutását. Ekképen a lángot az egyik vagy másik térre fokozottabban te" relhet.jük, illetve vezethetjük. Azt találom, hogy a hengerléshez jó anyagot akikor kapunk, ha a hengerlendő tömböket rövid idő alatit cseresznyevöröe izzásig előhevítve, az ennek megfelelő állandó hőmérsékleten tartjuk ós csak közvetlenül a kihengerlés előtt hevítjük föl a bágyadt fehér izzásra. Ezen k i izzítás i folyamat, a legegyszerűbben vaflósítható meg a jelen kemencével, ahol az előhevítés, pihentetés és készre hevítés foganatosítható anélkül, hogy az anyagot helyéből elszállítani kellene. Ha például a III. jelzésű nvunkatérszakasziból, ahol teljes lánggal dolgozunk, hengerelünk ki, úgy a IV., V. és: I. jelzésű szakasBokban a tömbök pihentető, fojtott lángú hevítés alatt állanak, a II. szakaszban pedig, ahol szintén teljes láng van. a tömbök berakása megy végbe. Természetes, hogy azokban a szakaszokban, ahol fojtott lánggal dolgozunk, a szabályozó (i) és (j) szelepek megfelelő beállításáról kell gondoskodnunk. A leírt eljárással azonban nemcsak az említett ki izzítás i folyamatot valósítjuk meg, hanem a gázok melegségtartalmát is a lehető legnagyobb mérté kl >en k ihaszn álba t j uk. Ha pl. a Mannesmann-esögyártásnál eddig használatos kemeneerendfezerek történeti fejlő" désélt tartjuk szem előtt, úgy láthatjuk, hogy a tökéletesedés) fokaimat a gázok melegség tartalmának többé-kevésWhió tökéletes kihasználásával megakadt. A közönséges lángkemencéknél a munkafölületnek csak az a része lehetett hasznos, mely az elégés közvetlen környezetébe esett. A Siemens-féle kemencéknél ez a rész már megkétszereződik a lángirány átváltásával és itt már, habár tökéletlenül is, megtaláljuk az anyag előmelegítésével a rendelkezésünkre álló meleg menny i sé g tökél e tesebb kihaszn álását. Tökéletesebb kiizzítási folyamatot éis inelegkihasználást találunk már a gurítókemencénél és ennek javított alakjánál: a tolókemencénél. A font részletezett fölhevítési folyamat középső periódusa azonban, nevezetesen az anyagnak a cseresznyevörös izzáson hosszabb ideig való tartása, egyiknél sem valósítható meg. A melegikihasználás módja i^ sokkal egyszerűbb a jelen rendszerű kemencénél, mint a gurító- vagy tolókemeneéknél. Míg- ugyanis ezeknél az anyagot magát kell fáradságos munka árán, vagy komplikált hidraulikus berendezéssel a mindig magasabb temperatunájú helyek felé guírítanutnlk, illetve tolniink, addig itt a tomgob vándoroltatjuk a szabályozó szelepek egyszerű átállításával. A gáznak a vándortüz tökéletes megvalósításához szükséges az izzítandó tömbök föTött elhúzódó rácsos boltozaton való bebocsájtása, továbbá a levegőnek a réseken való szétosztása, és mindkettőnek szakaszon kint való szabályozhatósága, úgy az elégés tökéletességét, mint a kiizzítás módját tekintve, még olyan további előnyöket is biztosít a jelen eljárásnak és kemencének. melyeket az eddig használatos rendszereknél nem találunk meg. Nevezetesen: 1. A gáznak a rácsos boltozat -nyílásain és a levegőnek a munkatér fenékrésein való bebocsájtása nemcsak biztosítja a tökéletes elégést a teljes keveredéssel, hanem az anyag fölött létrejövő turbulens áramlás a meleg-átadást is elősegíti. 2. A gáznak és ezzel egyúttal a lángnak is a munka térrészek fö'ötti teljes elieriilése a tenuperaturának szakaszonkénti egyenletessétételét is lehetővé loszi. 3. A szakaszonkénti szabályozás megvalósíthatóvé teszi a láng minőségének változtatását és így azt is. hogy a tömbök fölhevitése neutrális láng mellett történhessék és csak a kihengerlés előtt, mikor intenzívebb hőmérsékletre van szükségünk. dolgozunk nagyobb levegőfölösleggel, azaz oxidáló lánggal, miután azonban ezen lokális erösebb föl melegítés gyorsan megy végbe és aránylag rövid ideig tart, ennek folytán kikerülhetjük az anyag nagyobbmérvü elrevesédését, annál is inkább, mert a pihentető eaaka" szokban fojtott és redukáló lánggal dolgozunk. A kemence a műhely falán kívül, a föld fölszíne alatt elhelyezhető rekuperátorhoz (esetleg regenerátorhoz) is kapcsolható, amint azt a mellékelt rajz 4. ábrája példaképen fölitüritetá.