74445. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonfödém

Megjelent 1919. évi .julins hó 13-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74445. szám. VlII/a. OSZTÁLYVasbetonfödóm. DREXLER ANTAL ÉPÍTÉSZ BÉCSBEN. / A bejelentés napja 1918 május hó 11-ike, Ismeretesek olyan vasbetonfödémek, melyek közvetlenül egymáshoz sorakoztatott vasbetontartókból állanak, valamint olyanok is, melyeknél az egymástól bizonyos távolságban elrendezett vasibetontartókra üreges testek vannak fölfektetve. Az ilyen födémeknél a föltöltés és a vánkősfák a tartók fölött fekszenek úgy, hogy kis magasságú és olcsó födémszerkezetek előállítása eddig nem sikerült. A találmány tárgya főképen kisebb terhelésekhez alkalmas födémszerkezet, melynél az egymástól bizonyos távolságban elrendezett vasbetontartókra ós pedig azok alsó nyúlványaira lemezek vannak fölfektetve úgy, hogy a föltöltésnek és a vánkosfáknak a vasbetontartók" között való elrendezése számára szükséges hely rendelkezésünkre áll, A mellékelt rajz 1—3. ábráján az ilyen födém egy foganatoisítási alakja keresztmetszetben, fölülnézetben és hosszmetszetben van föltüntetve, míg a 4. ábrán a vasbetontartó a hozzá csatlakozó lemezekkel együtt nagyobb léptékben keresztmetszetben látható. Az egymástól bizonyos távolságban elrendezett (1) vasbetontartóknak célszerűen I-alakú keresztmetszetük van, oly célból, hogy egyrészt a nyomás fölvételére erőteljes peremeket és másrészt alsó (2) nyúlványokat kapjunk, melyekre két-két vasbetontartó között a (3) vasbetonlemezek vannak fölfektetve: Ezáltal a lemezek oly mélyen fekszenek, hogy a lemezek és a tartók fölső síkja között a (4) magasságú tér marad meg, mely az (5) föltöltés és a (6) ván kosfák fölvételére szolgál úgy, hogy az utóbbiakon fekvő (7) padozat vagy vakpadló közvetlenül a vasbetontartók fölött fekhet. Ily módon a födém számára kis szerkezeti magasságot kapunk. Mint az 1. és 4. ábrából látható, a (2) nyúlványok és a (3) lemezek fölfekvő föiütei oly ferdeséggel vannak kiképezve, hogy a lemezek által fölvett nyomás a tartó (8) vasvéríezete irányában adódik át, a beton letöredezésétől tehát nem kell tartani. Emellett célszerű, ha a tartó gerince és a (3) lemezek között nagyobb (9) hézagot hagyunk, mely lehetővé teszi, hogy a lemezeket a (11) pont mint forgáspont körül a tartók közé be-, illetve azok közül kiforgathassuk. Ezt a hézagot a lemezek lerakása után cementtel töltjük ki. Az érintkezési fölületek kellő érdesítése által a tartók és lemezek között benső, monolitszerű kapcsolatot érünk el, mely még tökéletesebbé tehető, ha a (3) lemezek fö-