74412. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bitumenes tüzelő anyagoknak váltakozó üzemű generátorokban való elgázosítására

széböl is leszivatnék vagy nagyobb gáz­mennyiségek veszendőbe mennének. A he­lyes beállítás ellenőrzése könnyen :lehetsé-. ges egy próbaláng megfigyelése által, inely a szívóberendezés nyomásoldalán csatlakozik úgy, hogy elégési gázok föl­léptét a láng színéből könnyen meg lehet ismerni. A gázoknak előbb említett leszivatásá­nál a szivattyú (gázszívóberendezés vagy efféle) szívóhatása és a befuvatott gőz kö­zötti viszony úgy választható, illetve sza­bályozható, hogy a gőz befuvatása, tehát a tulajdonképeni gázfejlesztési .szakasz alatt a generátorban lényeges (jelenté­keny) túlnyomás vagy nyomáscsökkenés nem lép föl és hogy ennek folytán sem gázkiömlésből szármázó lényeges gáz­veszteség, sem tömítetlenségekbol szár-' mázó légbeömlés nem áll elő. Ez meg­kívánja, hogy a gőzhozzávezetés, melyet az egy percben keletkező gázmennyiség megkíván, _ helyes . arányba hozassék a szívóberendezés teljesítményéhez. Ezen helyes arány vagy azáltal érhető el, hogy a gőzhozzávezetés a generátorban ural­kodó nyomásnak megfelelően szabályoz­tatik, vagy pedig azáltal, hogy a gázszivó­berendezés üzemét a gázhozzávezetéssel összhangzásba hozzuk. Az e célra alkal­mazandó eszközök részben ismertek, rész­ben szerkezeti természetűek. A gázszívő menetét pl. a gőzvezetékben lévő nyomás által úgy lehet befolyásolni, hogy a gőz­szelep nyitásánál a generátorhoz vezető gőzvezetékben uralkodó nyomás által a gázszívóberendezés forgási sebessége nö­veltetik, vagy pedig a generátorban föllépő nyomás a gázszívóberendezés teljesítmé­nyének megváltoztatására ismert módon használható föl. Valamennyi esetben azon­ban a gázszívóberendezés menetének a melegre fuvatás és az üzemszünet (sala­kozás) tartama alatt" lényegesen lassúbb­nak kell lenni. A leírt eljárás által lehetővé válik váltakozó üzemű generátorokát bá­dogköperiy néíícírl előállítási, ami/ által1 azok lényegesen olcsóbbodnak. A gázosításnál természetesen a tüzelo-i anyagoszlop ellenállása folytán alulról fölfelé irányuló nyomásesés áll fönn. Nem lehetséges tehát a nyomást egészben úgy tartani, hogy sehol se uralkodjék túlnyo­más vagy nyomáscsökkenés. Hogy azon­ban a gáz veszteségeket és a gáznak be­húzott égési gázok vagy levegő útján váló tisztátalanítását elkerüljük, a generátor­nak csak az alsó részét, amelyben túlnyo­más álí fönn, köpenyezzük körül, míg a fölső részt, mely a gázszívóberendezés ha­tása folytán nyomásmentes, nem köpe­nyezzük körül. Jobb megérthetősgg kedvéért a rajzban váltakozó üzemű, bitumenes tüzelőanyagok elgázosítására való generátornak példakép vett foganatosítási alakja részben függé­lyes hosszmetszetben, részben nézetben van föltüntetve. Az elgázosító a (13) bádogköpennyel ellátott (1) alsó részből és a falazott (2) fölső részből áll, mely fölül a (3) retortát tartalmazza^ A szén két (4) töltőtölcséren át adagoltatik be és kokszolt állapotban a (2) térbe jut, hol a rostélyon rakódik le. Levegőnek nyitott tolóka mellett az (5) vezetéken át való befuvatása által a koksz a (2) térben izzásra hozatik. A keletkező generátorgáz fölső szélnek a (6)* vezeté­ken és (14) tormákon való befuvatása ál­tal elégettetik. A forró elégési gázok a (15) fűtőcsatornákban körülöblítik a (3) retor tát és a nyitott gázelvezető (7) szelepén át a kürtő felé távoznak. A melegre fuvatás alatt a fűtés folytán a (3) retortákból desztillációs gáz távozik, mely exhausztorok által abban a mérték­ben huzatik le, amelyben keletkezik. A melegre fuvatási folyamat befejezte után a légbeáramlás (5) és (6)-náI, vala­mint a (7) gázelvezetőszelep záratnak és a (8) vezetéken át gőzt fúvatunk a rostély alá. A (2) térben keletkező vízgáz a retor­tán át és a (9) szállócsövön, valamint a hydrau.likus (10) elzáráson át a (i 1) gáz.* í elyezetőcsövön, vonul el és a továbbiakba ti. egy .exhaustorhoz jut, melynek rendelte­tése, hogy a nyomást a (3) retortában és a (2) térben oly csekélynek tarthassuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom