74410. lajstromszámú szabadalom • Szivattyúberendezés főleg gázellenző készülékekhez

melyek oldalfaluknak egy nyílásán át a (hl, b2) edényekkel közlekednek: Ezekbe, az (al) és (a2) vezetékkel közlekedő (dl, (12) edényekbe egészen közel a fenekükik az (él, é2) fölszálló vezetékek nyúlnák be A fölszálló vezetékek foJső vége áz (fi, f2) edényedkbe tftrkol és utóbbiakból a (gl, g2) leszálló vezetékek a (el, e2) vezetékekhez vezetnek. Ezen (el) és (tó!) vezetékekhez csatlakoznak a gázelemző készülékeknél ismert módon a szokásos- fölszálló vezetékek ó? mérőedények. Ezek a rajzon vázlatosan vannak töltiintetve épp úgy, mint az (Ml. M2) mérőedényékniek hozzá és elvezető vezetékei is. (1)1) és (1)2) nyomást, csökkentő szelepek, melyek az (a) vezeték és az (al) és (a2) Vezetékek közé vannak UV iktatva. A berendezésnek működése, föltételezve, hogy a (dl—d2) edények egyike oly kevés higanyt tartalmaz hogy működésbe nem jöhet, a következő' : Ijegyen (d'2) az az edény, mely csak oly kevés higanyt tartalmaz, hogy az (e2) fölszálló vezetéknek alsó vége a liiganyfölület fölött fekszik, a másik edény normálisan van higannyal megtöltve. A nyomóközeg az, (al) és (a2) vezetékeken áramlik hozzá. (a2, d2) és (e2)-őn át a nyomóközeg a szjabad levegőbe jut és így a szivattyúberendezésre semmiféle hatással iniimcs. A ((dl) edényben elemben a nyomóközeg úgy (hl)-ben, mint (dl)-bén is az egymással összekötött két higaayfölületre nyomást gyakorol), minek következtében a higany a (bl) edényből a (c.1) vezetékbe szorítiatik. Az ezen (cl) vezetékhez csatlakozó valamennyi csőben1

a folyadékoszlopok emelkednek, aminek következtében a szokásos módon a vizsgálandó gázkeverék az (Ml) edényből azj elemző edénybe jut. A folyadék továbbá (dl)-ből az (el) fölszálló csőbe is emelkedik és végül a nyomás oly nagy, hogy a folyadék az (el) csőnek fölső végét eléri. Azután a hatásnak átállítása történik, amennyiben az (el)-ban lévő egész higanymennyiség kinyomatik és az (11) edényen ál a (gl) leszálló vezietékbe folyik. A (bl) és (dl) edények szabad terei ennek következtében az;, (el) csövön át a küMevegővel közlekedésbe. jutnak, mire a nyomás a légköri nyomásra alászál'l és a folyadék valamennyi, a (cl) vezetékhez csatlakoz,ó csőből és edényből a (bl) edénybe folyik vissza. Minthogy most a (Pl) szivattyúból a (P2) szivattyúba egy kis higanymennyiség átment, (bl)-ben a higany nem érhet már a (dl) edény oldalfalában lévő nyílásig és így a (d) edénybe nem jut már elegendő higany ahhoz, hogy az (el) csőrnek alsó végét elzárja, A (Pl) szivattyú ennek folytán nem jut működésre és a nyomóközeg (al)-ből (el)-en át a szabadba áramlik. Ehelyett azonban a (P2) szivattyú jön működésbe, mert azáltal,, hogy (Pl)-ből (P2)-be égy kis higanyt átvittünk, a folyadékfő hitet (b2) edénybe emelkedett, ügy hogy a (d2) edénynek oldalfalában lévő nyíláson át higany befolyhatott. A befolyt folyadék az (e2) föilszálló vezeték alsó részére folyadékzárat alkot és így a (P2) szivattyú működésre kész és minden tekintetben úgy működik, mint előbb a (Pl) szivattyú. A (P2) szivattyú működésének befejeztekor a folyadék (e2) és (f2)-őn át a (cl) vezetékbe visszajut, úgy hogy a (bl) edény a kis föiyadékmeninyiséget visszakapja és így a (Pl) szivattyú működésbe hozható. A két (Pl) fS (P2) szivattyú tehát fölváltva működik: ha (Pl) működik, akkor (P2) nem működik és viszont. Az eredmény természetesen az, hogy az (Ml) és (M2) mérőedényeket fölváltva kiürítjük és a bennük lévő, gázpróbákat belőlük fölváltva az elemzéshez nyomjuk. A leírt berendezésinél csak akkor nincs hiba, ha a, különböző edényeket és vezetékeket úgy tudjuk kivinni, hogy a (Pl)-ből a (P2)-be átvitt folyadékmennyiség a (P2)-ből a (Pl)-be átvitt mennyiséggel teljesen egyenlő. Ha itt különbség van, akkor ez a különbség nem egyenlítődik ki, úgy hogy végül a szivaiüyúbe rendezés nem működik tovább a kívánt módon. Ezt a hiányt azáltal küszöbölhetjük könnyen ki, hogy a (cl, c2) vezetékeket két fölszáUítóvezetékkel kötjük össze, melyeket egymással egy (i) lúlfolyócső egyesít. Ez a vezeték V alakú és a vezetéknek csúcsa oly magasan fekszik, hogy a szivattyúnak normális munkájából az egyik csőrendszerből a másikba nem megy át folyadék. Ha azpnban az egyik szivattyú több folyadékot ad le, mint amennyit visszakap, akkor a kiegyen-