74380. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerekek ívalakú fogakkal, valamint eljárás és vágószerszám előállításukra

metszőfog (I)-nél (3. ábra) a kerékmunkadarab köpenvfölületén ívalakú metszést alakít ki, mely egy síkba kifejtve ugyanazon alakkal bir, mint az alkotó fogasrúd fogának megfelelő része, amelynek, mint említettük, a kérdése metszőfog egy részét képezi. Tényleg azonban a kerékmunkadarab (y) tengelye nem helytálló, hanem az említett tengely egyenletes, egyébként tetszőleges sebességgel a vágószerszám felé eltolatik, mely mozgás, miután a kerékmunkadarab a (T) fogasrúddal kapaszkodásban van föltételezve, a kerékmunkadarabnak a fogasrúdon a metszőszerszám irányában való gördülő mozgásába vezettetik át, ami által a fogprofilnak a gördített elv szerint való, megkívánt kialakítása idéztetik elő. Ha a (H) kerékmunkadarab az osztásnak megfelelően egy darabbal elfordult, akkor a (W) vágószerszám is elfordult egy megfelelő darabbal úgy, hogy a metszőfog (Il)-nél a következő (2) foghézag kialakítását megkezdi. Minthogy azonban, mint már említettük, a kerékmunkadarab most a vágószerszámhoz közelebbre van gördítve, a metszőfog (Il)-nél mélyebbre vág a kerékmunkadarabba, mint (I)-nél. Ugyanily módon a metszőfog, (Ill)-ínál (lásd 5. ábrát) mélyebbre vág, mint (Il)-nél és ezen viszony minden következő , foghézagnál megismétlődik, míg a kerék egészen készre van metszve. A 6. és 8. ábrákon látni lehet, hogy a metszőfog (V)-nél (lásd 7. ábrát), illetve (Vll)-nél (lásd 9. ábrát) mélyebben hatolt be a kerékmunkadarabba, mint az öszszes előtte való metszőfogak és a 10. ábrán a metszőfog (I)-nél (lásd 3. ábrát) ismét kapaszkodásban van a kerékmunkadarabbal (I)-nél, azaz, azt képzeljük, hogy a kerékmunkadarab egy körülfogást végzett. A 11. ábrán a metszőfog (Ill)-nál (lásd 5. ábrát) ismét .kapaszkodásban van a kerékmunkadarabbal (3)-nál, a 12. és 13. ábra szerint a metszőfog (V)-nél, a 14. és 15. ábra szerint a metszőfog (I)-nél s i. t., míg végül a 21. ábra szerint a metszőfog (I)-nél (lásd 15. ábrát) utoljára van kapaszkodásban a kerékmunkadarabbal (I)-nél, vagyis a kerékmunkadarab teljesen a vágószerszám köré van göngyölítve. A 22. és 23. ábrák szerint hasonló módon egymással szemben lévő fogoldalak kialakítása van bemutatva, mi mellett a párok komplementer fogai vannak alkalmazva. Tényleg persze a különböző metszetek között a különbség nem oly nagy, mint ahogy ez az egyszerűség kedvéért a rajzokban jelezve van, hanem a munkadarab, mielőtt a foghézag a 10. ábrán föltüntetett mélységet kapta, nem egy, hanem több körülforgást végzett. Az említett különbség azon sebesség növelése vagy csökkentése által, amellyel a kerékmunkadarab a vágószerszámon át begördül, tetszőlegesen szabályozható. Épígy nem alakítunk ki minden egyes fogoldalt külön-külön, hanem az egy foghézagot határoló két fogoldal egyidejűleg alakíttatik ki egy és ugyanazon (W) vágószerszám által, melynek nézete a 24. és 25. ábrákon sémásan van ábrázolva. Mint már említettük, a szerszámot páros számú (S) metszőfoggal kell ellátni és az említett fogak metsző éleit a (v—v) osztósikban egy és ugyanazon síkban egyenletesen kell elosztani.A metszőfogak profilja az alkotó fogasrúdfog fél profiljának felel meg és a metszőrészek tekintetében egyenes élű, letompított él alakjával bir. A vágószerszám átmérőjét oly nagyra kell választani, hogy az elkészített fogaskerék a legöngyólítés után vele nem jut érintkezésbe, pl. a 23. ábra szerint a szerszám jobboldali részével. Mint az előbbiekből látni lehet, a metszőfogak száma az elkészítendő fogaskerék fogainak számától független és ugyanazon vágószerszámmal különböző átmérőjű kerekeket is állithatunk elő. Az 1. ábrából ! továbbá látni lehet, hogy egy és ugyanazon szerszám számára a (t) osztás nagysága csakis a gördülőkör (r) sugarától függ és ahhoz arányos. Ebből következik, hogy egy és ugyanazon szerszám segítségével elméletileg bármily osztású kerekek állíthatók elő.