74377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek előállítására

V Megjelent 1919. évi junius hó 21-én. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74377. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás műkövek előállítására. DR TECHN. SCHIMBS KÁROLY CS. K. IPARFELÜGYELŐ BÉCSBEN. A bejelentés napja 1918 junius hó 13-ika. Elsőbbsége 1915 junius hó 2-ika. A világítógázt, avégből, hogy azt cián­vegyületektől és kénvegyületektől meg­tisztítsák, olyan tartályokon vezetik ke­resztül, amelyekben gyepvasérc van: Ezt az úgynevezett gáztisztitómasszát azután, ha már regenerálási folyamat nem lehet­séges, mint kihasznált gázmasszát kémiai gyáraknak adják el, amelyek abból cián­vegyületeket készítenek és a benne lévő ként értékesítik. A ciánvegyületeket különböző módo­kon mész hozzáadása mellett kilúgozás utján nyerik, amely kilúgozásoknál a rho­dán- és ammoniákvegytiletek is eltávo­lodnak. A maradék vasoxidot tartalmaz alumí­niumoxid mellett, továbbá kálciumot kü­lönféle vegyületek alakjában, főleg mint gipszet, szilikátokat stb. azonfölül szabad ként. Ezt az I. maradékot pörkölő_ kemencé­ben elégetjük, amikor a kén kénessavvá oxidálódik, amely kénsav és szulfitek elő­állítására hasznáható. Ugyanakkor az or­gános alakok is elégnek. Ezek az orgános anyagok azokból a hozzákevert anyagok­ból származnak, amelyeket az eredeti gázmasszákhoz lazítás céljából szándéko­san adtak hozzá. A .pörkölő kemencéből kikerülő hulladéknak majdnem fele vas­oxid és alumíniumoxid, van benne to­vábbá 30—35% gipsz és egyéb szulfátok, azonfölül szulfidek és különböző sziliká­tok. Ezt a II. maradékot jelenleg rakásra dobják. Ezt a maradékot a jelen találmány sze­rint finoman porítjuk és különböző száza­lék mennyiségű szénhamuval, marómész­szel, krétával, homokkal, aszbeszttel, fa­forgáccsal vagy más ásványi vagy növé­nyi anyagokkal poralakban keverjük, ke­vés vízzel vastag tésztává gyúrjuk, az­után tégla-, padló-, lépcső-, cső- vagy más alakra hozzuk és a levegőn megkemé­nyedni hagyjuk. A keményedési folyamat szilikátok és vashidroxid képződésén és a gipsz lekötésén alapszik. A keményedési folyamat közben a kö­veket többször leöntjük vízzel, miáltal a keményedési folyamat előnyösen befo­lyásoltatik. Az előállított téglákat stb. lehet még száraz meleg behatása útján vagy feszí­tett vízgőzzel is kezeim, oly célból, hogy a kívánt szilárdságot vagy keménységet elérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom