74374. lajstromszámú szabadalom • Elektromos szénszálas izzólámpa a szénszálat megtámadó gáztöltéssel

Megjelent 1919. évi .junius hó 30-án. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 74874. szám. Vll/h OSZTÁLY. Elektromos szénszálas izzólámpa a szénszálat megtámadó gáztöltéssel. SIEMENS & HALSKE A.-G. CÉG BERLIN/M

SIEMENSSTADTBAN. A bejelentés napja 1915 március hó 1-je. Elsőbbsége 1914 máreius hó 4-ike. A jelen találmány olyan szénszálas elektromos izzólámpákra vonatkozik, melyek gáztöltés sel vannak ellátva. A gáztöltés, egyebek közt, mint ismeretes, azzal az előnnyel jár, hogy a szénszál szétporlódását csökkenti. Gyakran fölmerül már most annak szüksége, hogy olyan gáztöltéseket válasszunk, melyek a szénszálat károsan befolyásolják. A nagy izzást hőfokoknál a szén csaknem valamennyi ismert anyaggal reagál; nitrogénnel is, ha ez nem tökéletesen tiszta. Főleg akkor következik ez könnyen be, ha a szénszál maga nem teljesen tiszta szénből áll. Az argon sem mindig elég tiszta, mindenekelőtt azonban igen drága és más tekintetben is bizonyos hátrányokkal jár egyéb gázokkal szemben. Hogy már mosf ilyen gázokat használhassunk a szénszálas lámpák töltésére és ennek dacára a szénszálat a gáz káros hatásától lehetőleg tökéletesen, megóvjuk, a jelen találmány szerint olyan gőzt fejlesztünk magában a lámpában, mely a szénnel szemben teljesen közömbös és mely a szénszálat, égés közben, lehetőleg teljesen beburkolja és a szénszálra káros gázt teljesen kiszorítja az; izzószál környezetéből. Ilyen gőzök mindenekelőtt a fémgőzök, pl. higanygőz, cinkgőz és egyéb, könnyen elgőzölöglethető fémek gőzei. Hogy emellett a jelen találmány célját elérhessük, szükséges, hogy az elrendezést úgy válasszuk meg, hogy a gőz, melyet az izzószálhoz vezetünk, ne keveredhessék a szénszálat megtámadó gázzal. Egyrészt tehát az ártalmas gáz keringését az izzószál közelében el kell kerülni, másrészt pedig örvényképződést is ki kell küszöbölni, mely az ártalmas gázt ismét az izzószál közelébe vezethetnél Ezért az elrendezést úgy választjuk meg. hogy az izzószál külön kamrában ég, melyet alul az elgőzölögtetendő anyag zár el és mely fölül, az izzószáltól aránylag csekély távolságban lévő egy vagy ^több szűk nyílás útján áll az izzólámpa harangjának többi részével összeköttetésben. Az izzókamrának azonkívül elég szűknek kell lennie, hogy az indifferens anyag elgőzölgésekor kelétkező gőzök az ártalmas gázt lehetőleg teljesen kiszoríthassák az izzókamrából. Különösen használható ilyen fajtájú szerkezet van pl. a mellékelt rajzon függélyes metszetben bemutatva. Itt (a) jelöli az alul zárt henger alakjában kiképezett, nehezen olvadó üvegből (pl. kvarcüvegből) készült izzókamrát, melyben a (b) izzószál foglal helyet. A kamra fenekén (c) higany van, a (b) izzószál fölött pedig a kamra alsó része egy (d) dróthálóval van elzárva, mely az örvényképződést meggátolja. A (d) dróthálón keresztülmenő (e, f) szigetelőgyűrűk a (g, h) áramvezetékek átbocsátására szolgálnak. Az (a) kamra csekély hézaggal veszi a (b) izzószálat körül, fölfelé pedig egy hengeres (i) cső alakjában folytatódik, melv fönt nyitva van. A kamrát egy minden oldalról zárt (k) üvegharang burkolja*. Hogv biztos